Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1873-ban : adalékok Budapest társadalomtörténetéhez a dualizmus korában 2. = Die Höchstbesteuerten von Budapest im Jahre 1873 249-308

ból, hogy sajátlagosan városi eredetű jövedelmeiknek a háztulajdon az egyetlen formája. Legalább ilyen határozottan felismerhető azonban a XVIII. század közepétől a XIX. század elejéig a Balkánról érkezett, összefoglalóan görögöknek nevezett kereskedők csoportja is. Vagyonuk eredetének és kibontakozásának útja elég ismeretes: magunk részéről itt csak annyit kívánunk hangsúlyozni, hogy a török alattvalók számára az 1718. évi passzarovici békében biztosított rendkívüli kedvezmények mellett (melyeket eddig e réteg vagyonosodásának szinte kizárólagos forrásaként szoktak feltüntetni) e balkáni kereskedő elemek gyors gazdagodásában legalább akkora szerepet játszott a Habsburg-birodalom gazdasági terjeszkedésének a Balkán felé való fordulása — melyben Viszont csakis ezek, a Balkán nyelvi, kereskedelmi, gazdasági, politikai és személyi viszonyaiban (többnyire gondosan megőrzött helyi családi kapcsolataik révén is) oly tökéletesen jártas kereskedők tudtak eligazodni — éppen e kapcsolataik révén képesen arra is, hogy a körükön kívüli konkurrenciát fölényesen leküzdjék. Hogy itt mennyire az egész Habsburg-birodalomnak növekvő balkáni gazdasági érdeklődéséről — és nem csupán egy véletlen jogi intézkedés következményéről — volt szó, azt jól mutatja egyrészt, hogy az udvar gazdaságpolitikája már korán lépéseket tesz e kereskedő elemek minél több szállal a birodalom társadalmába és gazdaságába való betagolására, másrészt, hogy nagy gazdasági és társadalmi fellendülésük a Balkán gazdasági és politikai jelentőségének XVIII. század végi nagy megnövekedésével van összekötve. Ezért kötelezik már a XVIII. sz. közepén őket családjuk magyarországi letelepítésére, ezért igyekeznek kedvükben járni a sokkal korlátozottabb tevékenységi körű és így pénzügyileg sokkal kevésbé jelentős pesti kereskedőkkel szemben is a XVIII. század végével meginduló tömeges nemesítések, sőt nemegyszer főnemesi rangokra való emelés révén. Olyan fejlődés ez, mely lényegében a XIX. század közepén fog teljesen lezárulni, mikor a Balkán teljes felszabadulása a török alól és ugyanakkor e területre a nyugat-európai és orosz gazdaság benyomulása a pesti balkáni kereskedelem jelentőségét csökkenteni fogja — s mikortól fogva e pesti görögök is már minden vonatkozásban a hazai gazdasági életbe fognak beilleszkedni hatalmas vagyonukkal.

12 Ez a vagyon már a XVIII. század végétől kezdve előszeretettel fordult a pesti ingatlanszerzés felé: nem azért, mintha a kormányzat ennek lehetővé tételével akarta volna gazdáikat kiszorítani a hazai gazdasági életből, hanem azért, mert e kereskedők ugyanolyan világos érzékkel ismerték fel Pest számukra rendkívüli piaci jelentőségót, mint az ugyanakkor ugyancsak ingatlanszerzésbe bocsátkozó már említett arisztokraták. Görögjeink a XVIII. század legvégétől kibontakozó pesti ingatlanszerző tevékenysége mindenesetre igen jellegzetes. 1873-ban a virilisták soraiban már nem sok görög család található — de a kezükön levő ingatlanok az arisztokratákéval egyenlő értékűek : a Lipót- ós a Belváros virilista házbirtoklásában jelentős részesedésük van. Házaik ott emelkednek a Belváros északi oldalán most keletkező Lipótváros legértékesebb, ám a XIX. század legelején még aránylag olcsón összevásárolt telkein: a Bécsi utca, Deák Ferenc utca vagy a Vörösmarty tér keleti felének szegélyein, egyes épületeikkel benyúlva már a Belvárosba is. 1873-ban az adójegyzék szerint a Mocsonyiak (egy négy részre bomlott vagyon után) összesen több mint 17 ezer forintot, a Sebastianiak (3 részre bomlott vagyonkomplexusuk után) összesen 13 ezer, a Harisok közül Gergely, mint Pest 11. virilistája, egymagában összesen 10 200, a 12 A görögökre jó összefoglaló Pásztor i. m. 59 — 68.1. — előzményeikre Gárdonyi Albert: Pest város keleti kereskedelme a XVIII. században. História III. évf. 1 — 3. sz.; Oyömrey Sándor : A kereskedelmi tőke kialakulása és szerepe Pest Budán 1848-ig. TBM XII. k. Bp. 1957. 203. 1. túlbonyolított (és főleg a későbbi fejlődés ismeretében nem hetytálló) magyarázattal kísérli meg indokolni gyors és nagy ingatlanszerzéseiket. 261