Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1873-ban : adalékok Budapest társadalomtörténetéhez a dualizmus korában 2. = Die Höchstbesteuerten von Budapest im Jahre 1873 249-308

Az 1. sz. tábla esetén alkalmazott adókategóriákban a pesti összadó és jövedelmi adó viszonya a következőképen alakult : 2. tábla ÖSSZADÓ ÉS JÖVEDELEMADÓ ARÄ5TYA PEST LEGNAGYOBB ADÓTÉTELEINEK AZ ÖSSZADÓ NAGYSÁGA SZERINTI RÉTEGEZÖDÉSÉBEN összadó összadó Ebből jövedelmi adó Ebből 400 írt Ebből 1000 írt írt tétel írt tétel írt feletti tétel 25 532 1 25 532,87 10 001—25 531 12 142 629,65 3 10 166,29 — 1 5 001—10 000 28 167 808,58 6 9 917,83 3 2 2 501— 5 000 102 352 249,90 35 17 272,45 12 4 1 001— 2 500 265 419 786,57 84 33 742,82 18 7 751— 1 000 154 131 988,82 66 21 998,52 20 — 501— 750 283 172 635,83 133 43 673,04 54 — 400— 500 227 101 297,45 120 31 585,85 41 — összesen : 1072 1513 927,67 447 168 356,80 148 14 A táblázat elemzése világosan mutatja, hogy Pest legnagyobb adózóinak felső rétegében az adóalapok között a háztulajdon a döntő jelentőségű és az egyéb forrásokból származó jövedelmek jelentősége csekély. A jövedelemadó jelentősebb szerepével csupán a virilisek alsóbb kategóriáiban, a 400— 750 frtközött adózók soraiban találkozunk, ahol az adózóknak immár több mint fele fizet jövedelmi adót, mely a kategória Összadójának negyedrészét teszi ki. A jövedelemadó és a házbéradó által kifejezett vagyonalap ilyen erős különbsége akkor sem csökken, ha tudjuk, hogy az adókulcsok adónemenként eltérőek voltak: a jövedelemadóé 10, a házbéradóé mintegy 24%.

5 A virilistáknál megadóztatott házbérjövedelem így számított összesen 6 és fél millió frt-nyi összegével szemben a jövedelemadóra kötelezett bevételek csupán mintegy 1 és % millió frt-ra becsülhetők: a házbérjövedelemhez képest még mindig aránytalanul csekély összegre. A táblázat elemzése tehát általánosságban máris arra enged következtetni, hogy a pesti elhelyezést kereső tőkefelhalmozás már ekkor is aránytalanul nagy hányadában fordul a háztulajdon felé, mégpedig minél nagyobb vagyonról van szó, annál inkább. De megfigyelhető az is, hogy a háztulajdonba invesztálódó nagy tőkék mellett folyamatosan alakulóban vannak egyelőre kisebb, még mobil, már egyre nagyobb részükben jövedelmi adóval megrótt tőkék is — ha ezeknek tényleges erejéről és jelentőségéről még egyelőre nem tudunk is pontos képet alkotni magunknak. Már csak azért sem, mert a jövedelmi adó alapját a házadóénál viszonylag mindig könnyebben lehetett eltitkolni. Részletesebben megismerendő azonban az 1873 pesti adózói mögött álló tényleges jövedelmi és vagyonalapokat, az alábbiakban 3. sz. táblánkon Pest adózóit az adójegyzéken feltüntetett foglalkozásaik, ezen belül pedig összadóik nagysága szerint csoportosítva mutatjuk be. Ennek során az adójegyzék foglal5 Az adókulcsokra a házbéradónál: Körösi József: Pest városi adó tanulmányok. Az 1871. és 1872. évi adatok alapján. Bp. 1875. (Budapest főváros Statisztikai Hivatalának Közleményei X.) XXXV—XXXVII. 1.: gyakorlatilag a háztulajdonos tiszta jövedelméből fizetendő 29%-os adó a nyers jövedelemnek 20 —21%-át tette ki. Az adókulcsra a jövedelmi adónál : Körösi József: Pest városi jövedelmi adó tanulmányok. Az 1870-i adatok alapján. Pest 1873. (Sz. k. Pest városa Statisztikai Hivatalának Közleményei VI.) 27. 1., az 1868: XXVI. tc.-t idézve. 252