Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Kumorovitz L. Bernát: Buda (és Pest) "fővárossá" alakulásának kezdetei = Die Anfänge des Hauptstadtwerdens von Buda (und Pest) 7-57

Megállapíthatjuk tehát, hogy a nagyböjtnek (Quadragesimának), illetve húsvétnak királyaink által való ünnepélyes megülése évszázados gyakorlatra tekint vissza hazánkban is, s II. Andrásról, de még inkább IV. Béláról okleveles adatokkal is bizonyítható, hogy a Quadragesima idején (a tatárjárásig terjedő' időben) gyakrabban (O-)Budán tartózkodtak. Rogerius híradásának tehát e vonatkozásban teljes a történeti hitele. 3 Az (ó)budai királyi házra (domus regia-ra) vonatkozó eddig legrégibbnek ismert forrásunk II. András királynak keltezetlen, de közvetlenül 1212 utánra datálható, s valószínűleg csak egy később átdolgozott szövegéről 1274-ben készült kétes hitelű

113 átírásban ránkmaradt oklevele.

114 Bevezető soraiban a király a város és a káptalan hírnevét emeli ki

115

, dispositiójában pedig elrendeli, hogy a község területén, melynek határait Rolandus prépost kérésére egy korábban (olim) kiadott oklevelében megállapította,

116 se civis, se hospes, bármilyen rendű és állapotú lenne is, a budai egyház kárára házát, szőlejét, vagy ingó vagyonát másra át ne ruházhassa, s hogy a városban sem a hirályi ház őrei (de custodibus regie domus), sem pedig a-jobbágyok, tudniillik az ispánok ós prelátusok ott tartózkodó szolgái közül (de familiis iobagionum, comitum videlicet et prelatorum ibidem commorantibus) senki magát a prépost és egyháza bírói joghatósága alól kivonni ne merje, amint ezt említett privilégiumában általánosságban egykor (már) megállapította volt.

117 Az oklevél keltét Fejér és Knauz 1212-re

118

, Gárdonyi 1212 utánra,

119 Wenzel (Podhraczky nyomán) 1215-re,

120 Szentpétery pedig, mivel II. Andrásnak a budai káptalan (ó)budai területének határait megállapító és bíráskodási jogáról is általánosságban megemlékező 1212-es (szintén kétes hitelű) okleveléről

121 a király azt mondja, hogy egykor (olim) adta ki — hitelességét is megkérdőjelezve — jóval későbbre teszi.

122 Korábbi és későbbi értékesítői hol elfogadták, hol elvetették.

123 mártoni apát lovas servienseivel, hogy Szent Márton naptól húshagyó keddig ő fedezi úti költségeiket. (Pannonh. rendtört. I. 720. — Nincs fú az utak mentén!) Az 1298. évi decretum 35. pontja pedig ellenzi a nádor téli bíráskodását: ,,. . .a nádor táborban megszállván, a mezőkön és gyűléseken, nem pedig falvakban és városokban ítélkezzék, (éspedig) . . .tavaszi, nyári és őszi, nem pedig téli. . . időszakban. . ." (Szöveggyűjtemény 97. L. a 222. jegyzetben . ) 113 L. a 123. jegyzetet. 114 Gárdonyi A.: Budapest történetének okleveles emlékei. I. (1148 — 1301.) Budapest, 1936. 12. (6. sz.) Átírta IV. László 1274. márc. 9-én, ezt meg I. Károly 1328. márc. 9-én. 115 L. a 4. fejezet végén. 116 . . .infra eiusdem ville territórium, prout in autentico nostro olim ad petitionéul. . . Rolandi prepositi concesso undique inclusum apparet. . . Gárdonyi: B udapest tört. okit. I. 12. 117 . . .ut nullus incolarum predicte Budensis civitatis tarn de custodibus regie domus, quam de familiis iobagionum, comitum videlicet et prelatorum ibidem commorantibus a iudicio prepositi et ecclesie, sicut in predicto privilegio nostro generaliter expressum est, . . .se subtrahere audeat. . . Gárdonyi: Budapest tört. okit. I. 12. us Fejér: CD. III/l. 127. — Knauz N.: A budai káptalan regestái. 1148 — 1649. Magyar Tört. Tár XII (1863) 112. 119 Gárdonyi: Budapest tört. okit. I. 12. (6.) 120 Wenzel G. : Budai regesták. Magyar Tört. Tár I (1855) 77. (15. reg.) 121 Gárdonyi: Budapest tört. okit. 6 — 11. (5A. sz. Egy eredetinek és valódinak az alapján dolgozhatták át később. Párja uo. 5B. sz. Hamis. Szentpétery: Kritikai jegyz. 280. reg.) Az oklevélre von. olv. a 174. és 197. jegyzetben mondottakat. 122 II. András király uralkodásának utolsó éveire. Szentpétery : Kritikai jegyz. 545. reg. 123 Salamon F. „nyilvánvalóan koholmány"-nak minősíti, bár az oklevelet nem értette meg egészen, (i. m. II. 155., 1. jegyzet, 261.) — Gárdonyi (Budapest tört. okit. I. 12.) 1936-ban még valódinak ós hitelesnek tartja, később azonban [Buda ós Pest a tatárjárás előtt. Buda23