Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Szekeres József: Ganz Ábrahám életrajza, 1814-1867 = Biographie des Gründers der Ganz Werke Abraham Ganz 211-247

gokkal kerékszállítási szerződések megkötése. Az eredmények a kedvező fejlődés számadataiban tükröződnek: 1856-ban 3 megrendelő 1956 kereket rendelt, míg 1860-ban 14 vasúttársaság 7125-öt vett át a budai gyártól. Uj üzem építése Ganz öntödéjének technikai — területi fejlődése 1852-ig lényegében nem hozott változást. Az 1852. évben felvett vagyoni leltár szerint öt telken terült el a gyártelep, öntödével, lakatos-, kovács- és asztalosműhelyekkel. Az üzemhez tartoztak még lovak és kocsik, melyekkel a szállításokat végezték. A szükséglet szerint 40—60 munkás dolgozott. Havonta 600—800 q öntvényt termeltek 900 q szén és 250 q koksz valamint jelentős mennyiségű homok felhasználásával. Erről az alapról indult el a fejlődés a kerékgyártás megkezdésekor. Az üzem hű leírását adja a Kereskedelmi és Iparkamara jelentése: „120 munkást foglalkoztat, van egy 10 lóerős gőzgépe, 1 fúrógépe gőz- ós kézihajtásra, 1 gyalugépe, 1 horony vágógépe, 1 kerékprése; van továbbá 4 kovácstűzhelye, 2 kupolókemencéje, 2 tégelykemencóje, 4 daruja, 2 fújtatója, 15 satupadja, 2 ventillátora, 1 szalagfűrésze gőzerőhajtással. Évente kb. 30 000 mázsa öntött vasat dolgoz fel különböző gépalkatrészekhez, vasutakhoz és gazdasági gépekhez, összesen kb. 300 000 forint értékben. E gyárnak specialitása a vasúti kéregöntésű kerekek, évente 3000 darab is készült belőlük. A műhely terjedelméhez viszonyítva ennek három-négyszeresét is el lehetne érni. Az évről évre nagyobbodó használat arra indította a gyárat, hogy a belföld részére kocsitengelyeket is gyártson. Említésre méltó még, hogy a szegedi híd négy utolsó gyűrűje szintén ezen öntödéből került ki és nagyon jól sikerült, ami igazolja azt a véleményt, hogy a többi hasonló, 20 000 mázsányi öntvényt is a belföldön lehetett volna előállítani s nem kellett volna azokat Angliából és Franciaországból megrendelni."

61 1858. évben megkezdődött a gyár kiépítése, amely 1862-ben fejeződött be. Ganz a budai öntöde kibővítése előtt a Pesti Tanácsnál kérelmet nyújtott be a Kerepesi úton vásárolt telken létesítendő vasöntödére. A tanács azonban félve a már meglevő pesti öntödékre veszélyes új konkurrenciától egyre halogatta az engedély kiadását, végül pedig a kérelmezőt elutasította.

62 Ganz ekkor megkezdte a budai telep átépítését. 1858 novemberében új öntödét épített, 1859 novemberében megvett egy újabb házat. Áprilisban kocsiszínt, lóistállót és kocsiszobát építtetett, júniusban gépműhely alapozási munkáit kezdték meg, szeptemberben a már létező gépház mellé új kazánház került, október hónapban a 253. számú házat vásárolta meg, 1860 márciusban a Királyhegy u. 319. számú telken a meglevő vasöntöde bővítését kezdték el, március végén szerelőműhely készült, májusban a két évvel korábban épült udvari istállót lebontották, helyette asztalosműhelyt és modelltermet építettek. Ugyancsak ebben a hónapban kisebb átalakítást végeztek a műhelyeken is. Az építkezés során készült el az új nagyöntöde, amely a kortársak szerint a legnagyobb külföldi öntödékkel egyenrangú, négy kemence, négy daru és két ventillátor a felszerelése, valamint a gépekkel bőven felszerelt gépműhely és kazánház. Ezekben az években alakult ki az a jellegzetes gyárkép a mai Ganz utcában, amely évtizedeken át látható a gyár propagandakiadványain és az 1965-ben bekövetkezett lebontásig megfigyelhető volt.

63 61 Jahresbericht der Pest-Ofner Handels und Gewerbekammer für 1857 — 59. Pest. 1859 121 122 1 62 F. L. Pesti tanácsi iratok VI. 323/1858. 63 Az építkezésre vonatkozó engedélyek és tervrajzok. P. L. Budai tanácsi iratok. Az új gyárról elsőnek közölt képes beszámolót a Vasárnapi Újság 1862. óvf. 604 1. 234 r