Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Szekeres József: Ganz Ábrahám életrajza, 1814-1867 = Biographie des Gründers der Ganz Werke Abraham Ganz 211-247

vannak felhalmozva. . ,"

20 Ennyit mond a jegyzőkönyv a Királyhegy utca 336. sz. telken felépített öntödéről, az 1965-ben lebontott Ganz-gyár ősének külső-belső képéről. A leírásból kitűnik, hogy az öntöde korszerűen, az elővigyázatossági rendszabályokfigyelembevételével épült. Ganz öccsének figyelmét, amikor először belépett bátyja üzemébe, annak nagysága ragadta meg. Ganz Henrik egyik levelében beszámolt szüleinek az öntöde foglalkoztatottságáról és bátyja pénzügyi viszonyairól is: „Ábrahám erős ütemben tartja az üzemet, állandóan 26—30 munkással dolgozik és hetenként 300 forint a kiadás, ti. csak a munkások számára. A nagyobb számlákat havonta fizeti. így pl. néhány napja 1600 forintos számlát egyenlített ki. Szent Mihály napjáig rosszul állunk pénz dolgában, mindenki követeli egyrészt a járandóságát, másrészt viszont a tartczását senki nem akarja kifizetni. Ez bátyánk sorsa, mindig csak fizessen, ő sehol nem kap pénzt, ámbár sok követelése van. Hetenként háromszor van vasöntés és mégis egyhelyben topogunk."

21 Az öntöde folyamatos üzemeltetését a beérkező megrendelések biztosították. A szükségletek gyors növekedése elegendő munkalehetőséget nyújtott. Ganz reggeltől estig dolgozott, számítgatott, hogy nyomasztó pénzhiánya miatt ne kelljen uzsorakölcsönöket felvennie. A kisebb és főleg magánszemélyektől származó megrendelések mellett sikerült a budai városi közszállításokat megszereznie : csatorna és vízvezetékcsöveket és szerelvényeket, kórház- fürdő- és iskolafelszereléseket szállított a városi tanácsnak. A magánosoknak kerítéseket és kerítésdúcokat, ajtó és ablaktáblákat, rácsozatokat, fogasokat, díszes kapukat, mosdókat, kályhákat, préseket s más gazdasági eszközöket gyártott, de vállalta gépalkatrészek, malomfelszerelések, malomhengerek és speciális csigaszerkezetek öntését, pl. a Dráva-szabályozáshoz szállított 1847-ben csigasorokat s már ezekben az években is foglalkozott öntöttvasból készült vasúti kerekek előállításával. Üzeme termékeinek népszerűsítése céljából részt vett a pesti vásárokon, így az augusztus 29-i János-napi vásáron is, melyre az egykorú feljegyzések szerint mintegy 14 000 szekér és 300 hajórakomannyi áru, termék érkezett a városba.

22 A Ganz-öntöde termékeinek a nagyközönség előtt való bemutatására is rövidesen alkalom nyílott. 1845 november havában az iparegyesület az egy év óta keletkezett vagy terjedelmükben jelentékenyen megnövekedett vállalkozások részére kiállítást rendezett, amelyen 95 cég tartott bemutatót termékeiből. Ganz erkélyrostélyzatot, lépcsővázakat és a Középponti Vasúttársaság számára öntött gőzkocsikerekeket mutatott be. Ganz tehát az öntéstechnika és a vasöntödei termékek legkorszerűbb darabjait állította ki. Különösen fontos a vasúti kerék bemutatása, amely egy egész sor későbbi állítást cáfol meg a Ganz-féle kéregöntésű kerék feltalálásáról.

23 Az öntöde virágzása, sőt a rengeteg nehézséggel vívott harcban egyedül fennállása is igazolta Ganz elgondolását, amelyre vállalkozását alapította: távol a vas- és szénlelőhelyektől és nehézkes szállítási lehetőségek mellett is, van életlehetősége egy — a városi speciális szükségletek kielégítésére — létesített öntödének, sőt nemcsak működési területe van, hanem a városi élet fejlődése során 20 F. L. Budai Corr. Mag. 765/1845. és Budai tanácsi jegyzőkönyvek 5983/1845. A helyszíni vizsgálatkor felvett jegyzőkönyvben (1845. aug. 1.9.) a bizottság megemlíti, hogy az öntöde négyhónapos fennállása és üzemeltetése óta semmiféle tűzeset vagy más rendzavarás nem volt, mégis egy sor óvatossági rendszabályt írnak elő Ganz számára. 21 Ganz Henrik 1845. jún. 11-én és 1845. szept. 19-én szüleihez írt levelei. 23 Hetilap 1845. aug'. 15. és Tonelli Sándor: Nagyapáink Pest-Budája Bp. 1944. 175. 1. 23 Hetilap 1845. júl. 8. ésnov. 14. és Der Ungar: Eine Industrie Ausstellung in Kleinen. 1845. nov. 25. Az 1846. évi második országos iparműkiállításon Ganz öntöttvas kandallójával ezüst érmet nyert. — Hetilap 1847. 777 — 783. 1. 219