Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Tardy Lajos: Orosz utazók Budán és Pesten = Russische Reisende in Buda und Pest 187-210

sunkban; pest-budai jegyzeteik arra derítenek fényt, hogy az itteni szlavisták nem csupán levelezés útján, hanem személyesen is kapcsolatot tartottak oroszországi kollégáikkal. De ezen túlmenően is jó néhány érdekes részletre világítanak rá színházi, könyvtári, múzeumi és egyéb kulturális jellegű élményeik leírása során. 1723 és 1846 között Pest-Budával — eddigi ismereteink szerint — ez a tíz író, vagy ha úgy tetszik, utas foglalkozott különféle terjedelmű feljegyzésében. Szemléletük — akár csak az ez időkben Oroszországban járt magyar út leírók

58 szemlélete — szervesen kapcsolódik azokhoz a társadalmi-politikai viszonyokhoz, melyek ezekben az emberöltőkben hazájukat jellemezték. Grigorovics-Barszkij vonatkozásában csak arra mutathatunk rá, hogy pest-budai kalandjának idején még a péteri reformok előtti korok képviselője. Mindent a pravoszlávián keresztül lát, jámborsága megakadályozza abban, hogy behatóbban szemügyre vegye azáltala bejárt idegen tájak, városok jellegzetes, egyedi jegyeit és főleg primer élményeinek leírására szorítkozik, még akkor is, ha néhány szót szentel a látott nevezetességeknek. Falkovszkij

on — egyéb írásaiból tudjuk — érződik, hogy magyarországi iskolázásban részesült, látóköre Európa felé fordult és jó tanárainak köszönheti, hogy egyszerre képes a pravoszláviának élő egyházi személy és egyetemes érdeklődésű értelmiségi lenni. Turgenyev és Bronyevszkij szemlélete arról tanúskodik, hogy mindketten — még akkor is, ha JSTapóleon ellen harcolnak, vagy e harcért lelkesülnek — az orosz felvilágosodás eszméit képviselik (egyben kissé már előre is vetítik a dekabristák eszmevilágát), főleg amikor külföldi utazásukat leírva burkolt formában saját hazájuk közállapotait bírálják — ami egyébként lényegesen veszélytelenebb vállalkozás volt, mint Ragyiscsev belföldi „útleírása". Danyilevszkij, a cár szárnysegéde óvakodik attól, hogy mélyebben betekintsen a dolgok hátterébe; nyitott szemű ember, de kissé léha stílusa azt mutatja, hogy a világfi orosz nemes nagyszerűen érezte magát a magyar arisztokrácia körében és jó érzékre vallóan közelítette meg a nemesi ellenzékieskedés lényegét. Keppen életkoránál fogva, már nem tartozhatott azok közé, akiknek gondolkodására a francia felvilágosodás Oroszországban kihajtott eszméi ráütötték bélyegüket, ugyanakkor semmi sem mutat arra, hogy bekerült volna a későbbi dekabristák vonzási körébe. A dekabrista felkelés elnyomása után, a progresszív orosz gondolkodás hosszú ideig tartó megtorpanása korszakában hozzánk érkezett orosz tudósok feljegyzései hűségesen tükrözik a megváltozott szellemet és kizárólag tudományos, irodalmi, művészeti megfigyelésekre, kutatásokra korlátozódnak. Nem mennek bele a társadalmi, gazdasági és politikai viszonyok bírálatszámba menő ismertetésébe, mely annyira jellemezte a századfordulót követő másfél évtized nálunk járt orosz útleíróit, hanem megelégedtek — kénytelenek voltak megelégedni — azokkal a lehetőségekkel, melyek Miklós cár zsandáruralma alatt a publikáló tudós és író számára nyitvamaradtak. Lehet, sőt igen valószínű, hogy a Szovjetunió levéltárainak, kézirattárainak mélyén még nem egy pest-budai útifeljegyzés, útleírás lappang e korszakból. Azonban ha ezek elő is kerülnek majd a napvilágra, inkább csak a részletekben, egyéni meglátogatásokban fognak újat jelenteni számunkra — a rendelkezésünkre álló írásművekből már tisztán kibontakozott a pest-budai városleírásoknak egy, ha nem is túlságosan sok új tényadatot hozó, de ugyanakkor összhatásában mégis sok nóvumot jelentő érdekes állománya. 58 Vö. Niederhauser Emil: La société russe dans la première moitié du XIX

e siècle, vue pai' des voyageurs hongrois. Slavica, torn. II., Debrecen, 1962, 203 — 217. 1. 14 Tanulmányok Budapest múltjából OQQ