Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Tardy Lajos: Orosz utazók Budán és Pesten = Russische Reisende in Buda und Pest 187-210

nyelven adják. Őszinte sajnálatomra semmit sem értettem belőle, azonkívül, hogy a drámák szentimentális műfajába tartozik, melyekben sem valószerűség, sem erkölcsi tanulság nincs és csak azt tudtam megfigyelni, hogy a hölgyek igen csinosak, de a fiatal gavallérok nem mozognak természetesen. A hölgyek és általában a fiatalság a francia módinak hódol ; az idősek a régi magyar öltözeteket viselik és ezáltal sokan olyan külsőt nyernek, mintha jelentős katonai méltóság hordozói volnának. A budai forró ásványvizes fürdőknek különleges gyógy hatást tulajdonítanak. A Duna jobb partján egy keskeny kiszögellésen, nem messze a hídtól terülnek el. A négy főforráson kívül még egész sereg forrás ontja magából a hegy forró vizét. A törökök, akik 1541 — 1686 között Buda urai voltak, ezt a helyet rendezték be kedvenc pihenőhelyükül. A keleti ízléssel berendezett fürdők egyedüli emlékei a török uralomnak, jelenleg azonban nem működnek, hanem a hosszú, tetszetős, fából készült épület szolgál a fürdőzőknek, sok apró kabinjával. A víz hőfoka attól függ, mekkora távolságra van a forrástól ; a fürdőtermek rendesen karbantartott állapotban, a medencék vize tiszta és két külön csapon az ásványvízforrásból és a Dunából táplálkoznak. A doktorok a betegség fajai és foka szerint meghatározzák a javallott fürdő hőfokát és időtartamát; én nem tartottam ki negyedóránál tovább. Ekkor nagy gyengeség vett rajtam erőt és főfájás, úgyhogy a fürdőzést nyomban abba kellett hagynom. Az orvos meggyőzött arról, hogy az itteni fürdők — mint általában mindenütt a kénes vizek — először gyengítenék, de utóhatásaikban felerősítik az embert, frissé, hajlékonnyá teszik a testet ; kiválóan alkalmasak az erős húlés kikezelésére, székrekedés és kiütéses betegség gyógyítására. A kormányzat a fürdőt bérbeadta azzal a kikötéssel, hogy minden fürdőzőtől óránként egy forintot (hatvan kopek) kap a fürdő használatáért. A fürdő olyannyira divatos, hogy reggelenként idesiet a legjobb társaság. Hölgyek fenséges reggeli öltözékben, mely mousselinekabátkából és szoknyácskából áll és melyet fürdőzés közben sem vetnek le, sétálgatva várakoznak a medence körül üres kabinra. A köznép részére széles medence áll rendelkezésre, melyben férfiak, nők csaknem meztelenül együtt fürdenek. De azt meg kell említenem, hogy a fiatal lányok magukon hagyják a szoknyát, a fiatalemberek pedig pantallójukat. Egyébként ezekben a gőzpárás fürdőkben a képzelet nem igen tud hevülni. A népfürdő vizének hőmérséklete 30° Reaümurig terjed. Az úgynevezett nemesi fürdőkben tetszés szerint szabályozható a Duna vizével 32 fokig, a Duna vize nélkül 46 fokig. A fürdő mellett egy melegvizes medencében húsz és fél fokos hőmérséklet mellett él egy halfajta a Genus Cyprinusból; minthogy a víz zavaros volt, egyetlen halat sem láttam és bevallom, nem is nagyon hiszem el az itteni lakosok elbeszélését. El sem tudom képzelni, hogy télen, amikor a Duna is befagy hal élhet ebben a vízben, melyet a hideghez viszonyítva méltán lehet forrónak nevezni. Buda alig rendelkezik a római uralom maradékaival, jóllehet a rómaiaknak itt Sycambria néven gyarmatuk volt. Hallottam azonban, hogy közel a provizorok házához felfedezték az úgynevezett ,,Sudarium"-ot, mely méghozzá igen jó állapotban van. Néhány felirat a falon és egyéb pannóniai ritkaságok lelhetők fel egyébként a városban. Buda bejáratánál ötlenek szembe a régi római vízvezeték romjai, melyek csaknem két verszt távolságban terjeszkednek ki. Mindez befedve mészből való megkövült réteggel, több mint fél ársin szélességben . A megrepedezett, széttördelt kéregtől alig látni az oszlopok nyomait, melyek az árkádokat tartják és téglából valók. Nyáron, mikor a nemesség ós a gazdag városi lakosság falura vonul, az összejövetelek, bálok, koncertek megszűnnek — a közönség a gyönyörű parkokban és külvárosi vendéglőkben gyülekezik, melyekből feltűnően sok van. Egyikben 196