Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Bácskai Vera: Pénz- és áruhitel Pesten a XVIII. század második felében = Geld- und Warenkredit in Pest in der zweiten Hälfte des 18. Jahrhunderts 161-185

Összvagyon Ebből Név Összvagyon ingatlan készpénz áru és berendezés követelés Adósság forintban Leszár Vilmos 104 945 19 885 34 497 48 858 61 700 Stupicza Márton 89 185 ? 60 628 28 557 — 48 058 Jochim Ferenc 79 781 ? 13 167 35 922 30 692 — Mocsonyi András 56 741 ? 4 079 40 100 10 028 3 615 Sztankovics János

33 48 441 20 000 746 6 382 13 081 26 524 Tehát a leggazdagabb kereskedők vagyonának jelentős része is kinnlevőség volt, s vagyonukat komoly adósság terhelte. Általában azt tapasztaljuk, hogy a kereskedők vagyonának mintegy 60% -a aru, a többi pedig jórészt behajtatlan követeléseikből állt. Ugyanakkor a kereskedők 46%-át a vagyon 75%-át meghaladó [közülük ötnek (17%) pedig egész vagyonukat meghaladó] tartozás terheli. Ezt tanúsítja az egyik legnagyobb pesti vállalkozás, a Gruden és Tsa. cég helyzete is. A cég 1772-ben 20 000 forint áruforgalmat bonyolított le.

34 Az 1773. évi üzleti leltár 5706 forintra becsüli az áruk értékét és 8344 forint kinnlevőséget tart számon, ugyanakkor az adósságok összege 12 166 forintra rúgott.

35 A kereskedőknek nyújtott hitel természetesen messze meghaladta a betáblázási jegyzőkönyvekben rögzített kölcsönösszegeket. E hitel pontos méreteit csak az egyes cégek üzleti könyveiből lehetne megállapítani, ezek azonban nem maradtak ránk. A kereskedelmi hitelnek a pénzkölcsönnél sokkal jelentősebb tétele volt az áruhitel, hiszen a pénzszűke és a pénz lassú forgási sebessége miatt a kereskedők csak hitelben tudták eladni, s ennek következtében venni is az árukat. * A betáblázási jegyzőkönyvek számos folyószámlahitelt, és jóval kisebb mennyiségű váltóügyletet örökítenek meg. Bár ezek nyilván a kereskedelmi forgalomnak csak egy töredékéről tudósítanak, mégis becses adatokat tartalmaznak a pesti kereskedők bel- és külkereskedelmi kapcsolatairól. A vizsgált időszakban összesen 138 pesti kereskedő váltó, illetve folyószámla hiteléről találunk bejegyzést. Az első évtizedben 73, a másodikban 71 vállalkozás neve szerepel. A két évtized alatt nyújtott áruhitel összege valamivel több, mint 700 000 forint volt, azaz nagyjából a nyújtott készpénz-hitel felét tette ki. Az áruhitel megoszlása a két évtizedben sokkal kevésbé arányos, mint a készpénzhitelek esetében volt: 1771 és 1779 között 449 878, 1780 és 1788 között pedig csak 254 843 forint áruhitelt tábláztak be. Az áruhitel 66%-át, 462 727 forint értékben 24 kereskedő, a jegyzőkönyvekben szereplő kereskedők 17%-a élvezte. E cégek hitele is erősen csökkent a második évtizedben, összes hiteleiknek 28%-a esik erre a korszakra. Az alábbi táblázat a legnagyobb áruhitelt élvező kereskedőket sorolja fel, megjelölve a hitel összegét mindkét évtizedben, s utalva a hitelező cégek szókhelyére is. 33 A kisebb értékű ingó-vagyont a táblázatban nem részleteztük. FI. Pl. Test. a. m. 254, a. a. 1498, a. m. 227, a. a. 1430, a. m. 200. 34 FL. PL. Int. a. a. 4789. 35 FL. PL. Test. a. a. 1346. 180