Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Felhő Ibolya: Mária Terézia úrbérrendezése a Buda és Pest környéki helységekben = Die urbariale Regulierung von Maria Theresia in den Ortschaften bei Buda und Pest 121-159

A házas zsellérek száma A hazátlan zsellérek száma Összes úrbéres száma Telekátlag 369 75 672 0,12 87 3 105 0,50 12 3 42 0,79 131 27 158 — 39 15 125 0,29 24 9 60 0,37 8 — 95 0,65 — — 75 0,59 15 — 77 0,58 5 — 103 0,50 269 — 369 0,70 ségbeliek kezén is : Óbudán 638 kapás szőlőt bírt 98 extraneus, Békásmegyeren 523 kapás szőlőt 40 extraneus és Promontoriumban 12817 14 kapás szőlőt 690 extraneus. Ezeknek az extraneusoknak egyrésze a tárgyalt helységek lakója volt; pl. a csepelieknek saját határukban alig volt szőlőjük, de bírtak szőlőket Promontoriumban is. Mindezek ismeretében most már megkísérelhetjük, hogy röviden összefoglaljuk ennek a tizenegy helységnek az úrbérrendezés idején fennálló helyzetét, helyzetük közös vonásait, eltéréseit s az úrbérszabályozás okozta változásokat. A tizenegy helység közül a két legnépesebb, Óbuda és Soroksár mezőváros volt. Óbuda régi, hosszú múltra visszatekintő település, amely a mezővárosi jogállást már régóta nem tartotta kielégítőnek s a sz. kir. városi rang elnyerésére törekedett; lakóinak megélhetéséhez a gabonatermelés csak kevéssé járult hozzá, fő kereseti forrásuk — az ipar és kereskedés mellett — a szőlőművelés volt. Ennek megfelelően a telekátlag itt lényegesen kisebb (0.12), mint a többi helységekben. Soroksár viszont újkeletű, de gyorsan fejlődő helység, amelyben az ipar és szőlőművelés mellett nagy jelentősége van a földművelésnek is, hiszen a tizenegy helység közül itt a legnagyobb a szántó és a rét területe, telekátlag tekintetében pedig a második helyet foglalja el Csepel mögött. A többi kilenc helység közül különleges helyzeténél fogva kiválik Promontorium (amely egyébként az úrbéres családfők számát tekintve a harmadik helyen áll a tizenegy helység közt), szántó és rét itt egyáltalán nincs, viszont annál több a szőlő. Ennek a szőlőnek legnagyobb része más helységbelieké — főként budaiaké és pestieké — de a promontoriumi lakosok kétharmad részének is jut belőle. Mind a jobbágyoknak a 9 kórdőpontra adott válaszaiból, mind pedig a két táblázat adataiból szembeszökő módon kitűnik, mennyire fontos gazdasági tényező valamennyi helységben a szőlőművelés. Ennek jelentőségéről Óbuda, Promontorium és Soroksár esetében már megemlékeztünk ; a többi falvakban azt látjuk, hogy az úrbéresek nagyobb része szőlőbirtokos. Legtöbb helységben kiváló minőségű bor terem, amelyet könnyen, jó áron lehet értékesíteni. A szőlőtulajdonosokon kívül segítséget jelent a létfenntartásban a szőlő azoknak a zselléreknek is, akiknek nincs saját szőlőjük; ezek ugyanis bérmunkásként dolgoznak a szőlőkben. A szőlőműveléshez hasonlóan Rét (kaszás) Községi föld Szőlő telkesjobbágyoké zselléreké összesen szántó (hold) rét (kaszás) térj. (kapás) tulajdonosok száma 232 15 64^ 32 570 264 92^ 32 277 828 — 232 15 64

32 570 264 92*1 32 27732 828 2^ 32 4^ 32 24 24 15 1510 32 26 20 5 2 , 7 4 20 12 14 12 3790 507 55 591 387 1 312 263 310 320 248 391 398 95 12 105 96 47 89 65 71 74 367 155