Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Felhő Ibolya: Mária Terézia úrbérrendezése a Buda és Pest környéki helységekben = Die urbariale Regulierung von Maria Theresia in den Ortschaften bei Buda und Pest 121-159

A pesti oldalon fekvő helységek közül Palota (Rákospalota) 1750-től kezdve, mikor galántai Fekete György gróf földesurasága alá került, szerződés szerint teljesítette kötelezettségeit. Robotja nem volt nagyon súlyos: mivel a földesúr semminemű majorságot nem tartott, szántókat nem műveltek neki, hanem ehelyett minden egészhelyes jobbágy 2 forintot és 3 pozsonyi kila zabot adott (a kisebb telkűek arányosan kevesebbet); ezenfelül a földesúrnak a megyeri pusztán levő rétjét mindannyian kimenvén, két nap alatt lekaszálták, két nap alatt összegyűjtötték a szénát és egy nap alatt behordták ; elvégeztek minden munkát a földesúrnak a szomszédságban levő szőlőjében (ez évente hat napi munka volt) s minden egészhelyes gazda télen 10 szekér trágyát hordott a földesúr rétjeire (ez két napig szokott tartani), végül pedig Pestre hordták a földesúri hetedet (ez a szállítás egy napig tartott). Cenzusként az egészhelyesek 6 forintot, ajándékul pedig 6 csirkét, 2 ludat, 20 tojást és 3 itce vajat adtak. (A fólhelyesek mindennek a felét, a harmadhelyesek pedig harmadrészét adták.) Sátoros ünnepekre a szerződés szerint egy borjút kellett adniok, de a földesúr Bécsbe költözése után ez az ajándék elmaradt. Gabonából, borból, bárányból és kukoricából hetedet adtak. Palota helyzete a jobbágyok bevallása szerint nem volt rossz. Évi 150 forint árendáért bérelte a földesúrtól Megy er és Sikátor pusztákat. A községnek is volt 24 hold szántója és 20 kaszás rétje. A legelő elég volt mind a vonó, mind a heverő marháknak. A szőlőhegyen mind a telkes gazdáknak, mind a zselléreknek volt szőlője s ott „alkalmas qualitású" bor termett. A szántón és réten kívül a jobbágyoknak kukoricás és kenderföldjeik is voltak. A,,köz-javak" vagyis a helység számára előnyös tényezők közt említették meg Pest város közelségét is a következőképpen „Pest várassával határossak lévén, ottan tartózkodó kereskedőknekúgy más mester-embereknek is fuvarozásokat pénzért teszünk, mellybül leginkább eő Fölsége adóját és földes urunk cenzusát szoktuk megh fizettni, ottan lévő eő Fölsége soóházához Szegedrül sót hordunk és a micskénk vagyon, pesti piarczon magha follyó árrán el adván, magunkat kiváltképpen segélttyük." . . . „Söprő határunkban pallag-helyeken teremvén, kivált esős időben, azt Pestre hozván, azzal is segélttyük magunkat." A falu kedvező körülményeit mutatja az is, hogy puszta helyek nem voltak benne, sőt mint a jobbágyok mondották, „inkább ekkoráig szaporodása volt helységünknek és ha földünk volna, napról napra most is gyarapodnánk."

85 Az úrbérszabályozáskor a földesúr nem kötött új szerződést Palotával, hanem szabályszerű urbáriumot kapott a falu. Az urbáriumhoz csatolt tabella szerint Palotán 33 egésztelkes, 42 féltelkes és 12 negyedtelkes jobbágy, meg 8 házas zsellér volt.

86 Az urbárium bevezetése következtében itt is, akárcsak az eddig tárgyalt helységekben, csökkent a cenzus. Az ajándék értéke ezután is kb. ugyanannyi volt, mint régen, vagy valamivel kevesebb. A terményekből továbbra is hetedet kellett adni. A szerződés szerint járó, különböző tételekből összetevődő robotterhet nehéz összevetni az urbárium által bevezett robottal ; mégis úgy tűnik, hogy a szerződés ebben a tekintetben enyhébb volt, mint az urbárium. Palota jobbágyságának részéről azonban nem hangzott el panasz az urbárium bevezetése után sem a robot, sem egyéb szolgáltatás miatt.

87 85 Uo. Tab. urb. com. Pestiensis, Fassiones ad 9 puncta. 86 Uo. possessio Palota. 87 Palota úrbéri viszonyaival e cikk megírása után részletesebben foglalkoztam Úrbérrendezés Rákospalotán c. tanulmányomban. (A Rákospalotai Múzeum Évkönyve, Budapest, 1966. 15-52. 1.) 148