Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Felhő Ibolya: Mária Terézia úrbérrendezése a Buda és Pest környéki helységekben = Die urbariale Regulierung von Maria Theresia in den Ortschaften bei Buda und Pest 121-159

Vagyis — ha eltekintünk a 3 napos vadászattól, amiben bizonyára nem vett részt a falu teljes lakossága — az 1774. évi szerződés előnyösebb volta régi megállapodásnál. Az új szerződés szerint járó robot és a cenzus együttes értéke 249 Ft 50 krajcárral kevesebb, mint amennyit korábban teljesítettek. A megtakarítás túlnyomó része: 218 forint 20 krajcár a házas zselléreknél adódott. A hazátlan zsellérek összesen 40 forint 30 krajcáros csökkenést könyvelhettek el, viszont robotkötelezettségük nekik is megnőtt (évi 2 — 2 nappal). Kedvező volt az egész községre nézve a hegyvám és a bontakozó-pénz megszűnése is. Ezzel áttekintettük a Buda és Pest környékén fekvő helységek közül a kamara földesurasága alatt álló 4 helység úrbérrendezésének lefolyását s áttérhetünk a magánföldesurak kezén levők tárgyalására. Először a budai oldalon fekvő Hidegkútat és Tétényt vesszük sorra. * Hidegkút az úrbérrendezés idején kb. egyenlő arányban megoszlott egyrészt Trstyánszky Ignác és József, másrészt özv. Péterffy báróné között. Szerződése a helységnek egyik földesúrral sem volt, hanem szokás szerint teljesítette kötelezettségeit. Az egésztelkesek 6, a féltelkesek 3, a házas zsellérek 1 forint 50 dénár, a hazátlan zsellérek pedig 75 dénár cenzust fizettek. Nemsokkal az úrbérrendezés előtt azonban a Trstyánszkyak részén a hazátlan zsellérek cenzusát 1 forint 50 dénárra emelték. Kilencedet adtak őszi és tavaszi vetésből és borból; az új szőlőhegyükön termett borból pedig hetedet. Konyhai ajándékul a Péterffy részen az egészhelyesek 1 kacsát és 4 csirkét adtak, a félhelyesek feleannyit; a Trstyánszky részen pedig az egészhelyesek 70 dénárt, a félhelyesek 35 dénárt fizettek. A robot nem volt egészen pontosan meghatározva, általában minden egészhelyes 40, félhelyes 25—26 napot dolgozott marhával, a zsellérek pedig gyalog 20—21 napot. Ház- és szőlőeladáskor minden forinttól 10 dénárt fizettek az uraságnak. A hidegkúti szőlőkben savanyú bor termett, amelyet természetesen nem lehetett olyan jó áron eladni, mint környékbeli borokat. Buda közelsége azonban a hidegkútiak számára is előnyös volt. Mint mondották: „Budával határossak lévén, csak másfél órányira a varastul laknak, és ottan a miek vagyon pénzé fordéthattyák ; mert minthogy budai szőllők hozájok közel esnek, még a trágyát is budai szőllős gazdáknak el adgyák, szüretnek alkalmatosságával lajtoknak hordásába ilelmeket keresik." Hasznosnak tartották, hogy a határban erdő van, amelyből tűzi- és épületfával el vannak látva; ellenben panaszolták, hogy kevés a legelő, rétje pedig egyáltalán nincs a jobbágyoknak, csak a községnek van 9—10 szekérre való.

74 Az úrbérrendezés Hidegkúton szabályszerűen zajlott le. Eredményeként itt is kevesebb lett a cenzus összege, mivel most már csak a telkes jobbágyoknak és a házas zselléreknek kellett fizetni s azoknak is csak egy-egy forintot. A kilenced és az ajándék tekintetében jelentős változás nem történt. A zselléreknek az úrbérrendezés után kevesebb robotot kellett végezniök, mint korábban: 20—21 nap helyett a házas zselléreknek 18, a hazátlanoknak pedig 12 napot. A telkes jobbágyoknál nehezebb felmérni a robotteher alakulását. Ennek oka az, hogy az úrbérrendezés előtti teleknagyságra nincsenek egyértelmű adataink. A 9. pont fassióban a jobbágyok azt állították ugyan, hogy az egészhelyeseknek két vetőre 40 1/2 pozsonyi mérős, a félhelyeseknek pedig 24 pozsonyi mérős szántóföldjük van, de a fassiót feljegyző megyei tisztviselők megjegyezték, hogy a helység minden szántóföldje erdőség volt régen s mindenki annyit irtott belőle, amennyire az ereje tellett ; ,,tehát itt a jobbágyok egyarányzó földeket nem bírnak, hanem ki többet, ki kevesebbet, ki miként szorgalmatoskodott úgy jutalmát veszi; az egészhelyesek közül kinek 16, kinek 15, kinek 13 hold földje van, a félhelyeseknek 74 Pestmegyei Ivt, Urbarialia antiqua, Fassiones ad 9 puneta. 10 Tanulmányok Budapest múltjából 145