Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Felhő Ibolya: Mária Terézia úrbérrendezése a Buda és Pest környéki helységekben = Die urbariale Regulierung von Maria Theresia in den Ortschaften bei Buda und Pest 121-159

szőlőjéből egy-egy fertályt lefoglalt a megye azzal a feltétellel, hogyha egy év alatt nem fizetik ki a tartozást, a város eladhatja a szőlőket.

55 Ha most már meg akarjuk vonni az úrbérrendezés mérlegét Óbudára nézve, röviden azt mondhatjuk, hogy sikerült elérnie az úrbéri rendeletekben megtiltott illetékek tényleges megszűnését (ez évente kb. 1600 forint megtakarítást jelentett a városnak), viszont kudarcot vallott az új szerződés elleni harcában, úgyhogy lényegében az úrbérszabályozás szerinti kötelezettségek viselésére kényszerült s csak a robot terhesnek tartott természetbeni teljesítésétől mentesült végül is. Az úrbérrendezés szerinti kötelezettségek összegszerűleg ugyan nem voltak súlyosabbak a régebbi szokásos terheknél, a teher elosztásában azonban eltolódást okoztak a telkes jobbágyok javára s a zsellérek kárára. A lakosok kezén levő földterület mennyiségében a rendezés változást nem okozott. * Az óbudai koronauradalom többi helységei s köztük a minket érdeklő Békásmegyer számára az úrbérszabályozás nem jelentette az óbudaiakhoz hasonló mozgalmak kiindulópontját. Az 1730-as években betelepült Békásmegyer betelepítése óta szerződéses helység volt. A Zichyek földesuraságának megszűnése után a kamara nem kötött szerződést a községgel, de kb. ugyanannyi szolgáltatást kívánt meg lakóitól, mint amennyit korábban a szerződés szerint kellett teljesíteniük. A szerződésben előírt robotmennyiség igen csekély volt: a telkes jobbágyoknak évente 4 napot kellett dolgozniok 4 marhával, a házas zselléreknek évi 4, a hazátlan zselléreknek pedig évi 2 nap gyalogmunkát kellett végezniök.

56 Cenzus címén a telkes jobbágyok 4, a házas zsellérek 3, a hazátlan zsellérek 2 forintot fizettek. Földbérként kilencedet adtak az őszi és tavaszi vetésből, kukoricából és borból. Ajándék helyett összesen 86 forintot fizettek; ebből fejenként 3—3 máriás esett a telkes jobbágyokra és a házas zsellérekre. Óbudához hasonlóan itt is 1 forint hegyvámot kellett fizetniök a szőlőbirtokosoknak minden fertály szőlő után s ezenfelül kötelesek voltak megcsinálni a szőlőikben levő utakat. Aki házát vagy szőlőjét eladta, minden forinttól 10 dénár bontakozó-pénzt fizetett. Békásmegyer lakói is azt vallották legfőbb javuknak, hogy szőlőhegyük van, amelyen jó borok teremnek s a termést minden évben eladhatják. Ezenkívül „jelesül beneficiumnak tartyák, hogy Budátul egy órányira, Dunátúl pedig egy fertányira laknak." Károsnak mondották viszont, hogy nincs erdejük, tűzre és épületre való fát pénzért kell venniök s „határok is szűk lévén szomszédságukban levő urasági Kissingi né vő pusztát csak kéntelenségbül árendállyák, tartván attul, hogy az uraság oda birkes juhászt fogad, annak utánna magok marhái el nem élhetnek, és a juhász is magok határában sok kárt tehet legelő mezejeknek fölétetésével."

57 Az úrbérrendezés során azután Békásmegyer szabályszerű urbáriumot kapott. A 15 telkes jobbágy, akiket korábban fertályos gazdáknak neveztek, az úrbéri tabellában féltelkesként van feltüntetve, mert kb. annyi szántójuk és rétjük volt, amennyi itt az urbárium szerinti féltelekhez járt. A 15 telkes jobbágyon kívül 87 házas és 3 hazátlan zsellért jegyeztek be az úrbéri tabellába.

58 A régebbi és az urbárium szerinti kötelezettségeket összevetve a következő eredményeket kapjuk : 55 üo. 1778. Xe 4pos. 10. 56 De már a kilenc kérdőpontra adott válaszban a jobbágyok megjegyezték, hogy az elmúlt évben a szokott roboton felül az óbudai nagyobb szigeten a szénát le kellett kaszálniuk, összegyűjteniük és behordaniuk s ezzel sok napot töltöttek el. Reményüket fejezték ki, hogy ebben az évben kevesebb munka terheli majd Őket, minthogy az uraság a sziget nagyobb részét bérbeadta. 57 Pestmegyei lvt. Urbarialia antiqua, Fassiones ad 9 puncta. 58 Országos Levéltár, Helytartótanácsi lvt, Dep. urbariale, Tab. urb. com. Pestiensis, possessio Békásmegyer. 140