Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Felhő Ibolya: Mária Terézia úrbérrendezése a Buda és Pest környéki helységekben = Die urbariale Regulierung von Maria Theresia in den Ortschaften bei Buda und Pest 121-159

ezt a királynő 1772. augusztus 31-i döntése eltörölte, egyáltalán nem említi. Ilyenformán a májusi szerződésterv 4666 forintos végösszegével szemben ebben csak 3251 forint a pénzbeli fizetések összege. Kiköti ez a szerződésterv is, hogy ha a földesúrnak az előírt mennyiségen felüli munkára van szüksége, ezt 20, illetve 10 krajcárért végezzék el neki. A megye szerint ez a szerződésterv előnyösebb, mint a régi szerződés volt. (A megye számítása szerint ugyanis a régi szerződés alapján 4035 forintot kellett fizetni évente, az új értelmében pedig 3251 forintot, tehát 784 forinttal kevesebbet.) A megye jelentését és a szerződéstervezetet 1773. január 27-én tárgyalta meg a helytartótanács úrbéri bizottsága. A szerződéstervvel kapcsolatban csak egy észrevétele volt : pontosan meg kellene határozni, hogy mennyi robotnapot kíván a földesúr az 1000 napon felül 20, illetve 10 krajcárért. Viszont feltűnt neki az óbudaiak merész kijelentése (hogy addig nem kötnek szerződést, amíg őfelsége leiratát nem látják), amelyben a felsőség megsértését látta s javasolta a korifeusok megbüntetését ezért a kijelentésért. A helytartótanács felterjesztése alapján az uralkodó — most már figyelmen kívül hagyva azt, hogy a szerződéstervezet a robot nagy részének megváltásától eltekintve tulajdonképpen nem más, mint urbárium Óbuda részére — február 12-én általánosságban jóváhagyta a szerződés tervét. A megye e rendelet értelmében átdolgozta a tervet s 1773. június 16-án felterjesztette. Ez az újabb tervezet a második szerződéstervtől eltérően 1000 nap kéziroboton felül 40 nap igásrobotot is fenntart a földesúr számára ; külön kitér arra, hogy a hegyvám megszüntetése következtében a lakosoknak ki kell fizetniök a földesúr által felveendő szőlőcsőszök megállapodás szerinti bérét, lőport kell venniök saját költségükön s a szőlőhegyi utakat is javítaniuk, kell, de ehhez a földesúr adja a szükséges anyagokat. Ezenkívül néhány olyan, az országos urbáriumon alapuló pontot is tartalmaz, amely sem az első, sem a második szerződéstervben nem volt benne. (Hosszú fuvart adnak a lakosok az urbárium 3. pontjának 12. §-a szerint, vadászatot végeznek az urbárium 3. pontjának 17. §-a szerint, mérsékelt hozzájárulást adnak országgyűlések alkalmával az urbárium 4. pontjának 4., 5., 6. §-a szerint s a caducitásokat jelentik a földesúrnak.) A helytartótanács ezt néhány apróbb módosítással elfogadhatónak találta s 1774. február 28-án megerősítését javasolta az uralkodónak.

42 Az óbudai község újabb kérvénye, amelyben a megye által kidolgozott szerződés helyett Szentendre és más kamarai városok szerződéséhez hasonló szerződést kért,

43 nem talált meghallgatásra, hiszen az elvi döntés már megtörtént 1773. február 12-én a megye javasolta szerződéstervezet mellett. És II. József 1774. március 14-i, a helytartótanács február 28-iki javaslatát lényegében jóváhagyó döntése alapján a megye most már elkészítette a végleges szerződésszöveget s ezt hiteles alakban kiadta a földesúrnak, majd 1774. szeptember 12-én a helytartótanácsnak is beküldte, mellékelve Óbuda legújabb, 1774. július 28-án készített összeírását.

44 Ennek az összeírásnak az adatai eltérnek az 1772. évi összeírás adataitól: a korábbi 228 telkes jobbágy helyett most 225-öt, a 369 házas zsellér helyett 375-öt, a 75 hazátlan zsellér helyett meg éppenséggel 138-at tüntet fel. A szerződéskötés ügye tehát lényegében lezárult; 1775. január 30-án még azt rendelte el Mária Terézia, hogy a megye ügyeljen a 40 nap igás és 1000 nap kézirobot méltányos szétosztására, a város pedig minden évben jegyezze fel, hogy ki mennyi robotot végzett.

45 Ha már most részleteiben összevetjük Óbuda 1766. évi szerződését, s a két 1772. évi, meg az 1773. évi szerződéstervet, s végül az új szerződést, a következő eredményekre jutunk: i 42 Uo. 1774. JV° 6. 43 Uö. 1774. tt°6. 44 Uo. 1774. JVs 6. 45 Uo. 1775. Ns2. 136