Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

TANULMÁNYOK BUDAPEST MÚLTJÁBÓL XVIII. A Budapesti Történeti Múzeum évkönyvének ez a kötete a Főváros történetével kapcsolatos legújabb kutatások eredményeit tartalmazza. Kumorovitz L. Bernát azt a folyamatot vizsgálja, amelynek során a király a családi jellegű Esztergom és sacrális jellegű Székesfehérvár után az ország természetes központjában Budán új, igazgatási székhelyet létesít. Kubinyi András egy budai származású értelmiségi. Kakas János egy XVI. század eleji naplóját közli és értékeli. Nagy Lajos a XVII. század végi telekkönyvek alapján Buda város topográfiáját rajzolja meg. Felhő Ibolya Mária Terézia úrbérrendezéséről és annak eredményeiről ír, s ezzel új adatokat szolgáltat a Buda és Pest környéki helységek XVIII. századi történetéhez. Bácskai Vera az 1770 — 1790 közötti betáblázási jegyzőkönyvek alapján Pest város hiteléletéről nyújt átfogó képet. Tardy Lajos a XVIII. és XIX. századi orosz utazók útleírásainak budai és pesti vonatkozásait közli. Szekeres József új adatokat szolgáltat Ganz Ábrahám életéhez és gyárának történetéhez. Vörös Károly Budapest 1873-ik évi legnagyobb adófizetőit veszi vizsgálat tárgyává, amelynek alapján részletes kép bontakozik ki Budapest társadalmáról. Tóth Imre a budapesti híradástechnikai ipar kezdeti sOi"ában a Telefongyár első évtizedeinek történetét írta meg. Tarjányi Sándor tanulmánya az 1830. XVIII. úgynevezett fővárosi törvényt tárgyalja, amely törvény lényegében a baloldal kiszorítását eredményezte a Városházáról.