Tanulmányok Budapest Múltjából 17. (1966)

VÖRÖS KÁROLY: Budapest legnagyobb adófizetői 1903-1917

igen nyomorult lakásviszonyok között tengődik — s egyúttal milyen alkalmas lehet az ipari és kereskedelmi tőke egy részének tartalékolására (amire éppen a Weisz testvérek — s később a két Haggenmacher már szerényebb — ingatlanbirtoklása adja a legjobb példát). Az a körülmény azonban, hogy a 10-nél több ingatlannal rendelkező személyek jegyzé­két az ingatlanjegyzékkel összevetve legnagyobb részük nagykiterjedésű ingatlanokkal első­sorban a város külső negyedeiben rendelkezik, csak annak jele, hogy sok ingatlan aránylag lassan amortizálódó bérházakkal való beépítése olyan nagy tőkebefektetést igényelt, amelyet csak igen kevés tőkés engedhetett meg magának. Az a további három nagyobb, valóban bérháztulajdonos, akit az alábbiakban még részletesen bemutatunk, e vagyonszerzés minden­esetre három újabb különböző típusát képviseli. Az azonban mindháromnál látszik, hogy a háztulajdon, ha a viriüzmusuk alapjául elsősorban ezt tartják is, nem áll önmagában, inkább — amint már az előzőkben is jeleztük — a kereskedelmi, ill. az ipari tőke befektetésének egyik sajátos állomása. E nagy ingatlanbirtokosok egyike, Klein Berthold 13 ház (Ferenc József krt. 18., Her­nád u. 13., Kertész u. 27., Telep u. 23., Thököly út 13., Baross u. 83., Bérkocsis u. 41., József krt. 62., Üllői út 21.) birtokosa. Klein, Táflerralés Ehrenfelddel ellentétben láthatólag elsősorban a belterület pereme felé eső területeken vagy a főutak belső mellékutcáiban vásá­rolt és építkezett (a Nagykörút esetén ui. a nagykörúti ingatlanok adókedvezményét kiter­jesztették az ennek során szabályozás alá vont egész területre is). Szemben a gyorsan épülő főútvonalakon az adókedvezmények fejében meghatározott bizonyos reprezentatív igények­kel, ilyenektől kevésbé kötve — ugyanakkor a beépített tér minél jobb kihasználására töre­kedve—, már inkább bérkaszárnyákat, mintsem bérpalotákat építtetett, és hogy számítását jól megtalálta, azt az élcsoportban egyszeri számítás mellett is végig jó ranghelye, magas adója bizonyítja. Amiben azonban nála is nyilván döntő része van annak, hogy Klein elsősorban kereskedő: 1874-ben textiláru bizományi üzletekkel kezd foglalkozni, igen gyorsan gazdag eredménnyel. 1910-ben már udvari tanácsos és a Kereskedelmi- és Iparcsarnok igazgatója — esetével a tisztán kereskedelmi eredetű, az iparba kevésbé bekapcsolódott tőke háztulaj­donná válásának mutatva be jellegzetes példáját. A bérháztulajdonos további jellemző típusa az ugyancsak főleg a belterület szélei felé vásárló és itt 15 ingatlannal rendelkező bátori Sigray Pál (Váci út 58., 68., Csanádi u. 3—4., Ügynök u. 22/a-b, 24., 26., 27., 29., Visegrádi u. 24., 25., 31., 33.). Sigray nagy jövedelmű ügyvéd (a 90-es évek közepéig tartja fenn irodáját) és többszázholdas középbirtokos, aki vagyonát arisztokrata családok jogtanácsosaként szerezte s jelentős bankérdekeltsége is van: a Pesti Hazai igazgatósági tagsága mellett két vidéki bankban is igazgatótagságot visel, őseit a XIII. századig vezeti vissza s presbitere a budapesti református egyháznak (ahol külön­ben ugyanúgy találkozhat az ott is vezérszerepet játszó Lánczy Leóval, mint a bankszakma tárgyalótermeiben): budapesti ingatlanai mögött (melyeket különben még csak részben építtetett be) más forrásból eredő jövedelem is áll — együttesen mindenesetre olyan összeg, mely képessé teszi őt, hogy pl. a budapesti református gimnázium számára 40 000 frt-os alapítványt tegyen. A bérházbirtoklás nem kevésbé jellegzetes alakja id. Haggenmacher Henrik. Az ő vagyo­nának alapja a Svájcból bevándorolt Haggenmacherek a Budapesti Gőzmalom Rt.-ból ki­induló, később több malomra is kiterjeszkedő részint ipari, részint kereskedelmi tevékeny­sége, melyben testvére, a műszaki irányítást ellátó Károly mellett ő elsősorban a pénzügyi, kereskedelmi teendőket intézi. És míg az így szerzett vagyon egy része a család második generációjában, if j. Haggenmacher Henrik sörgyári vállalkozásában növekedett tovább, addig más része az ipari vállalkozások alátámasztására és tartalékként házingatlanná változott az öreg Haggenmacher Kádár S. u. 7., Katona J. u. 26., Lipót körút 11., 13., 15., Andrássy út 32., 36., 38., 40., 42., 44., 52., Teréz körút 17., Amerikai út 28., Szentkirályi u. 11. szám alatti bérházaiban — továbbra is háta mögött érezvén azonban a malmok és a sörgyár biztos támaszát. b) A legnagyobb, 10-en felüli ingatlantulajdonosok jegyzékét tanulmányozva és össze­vetve az ingatlanok jegyzékével, a továbbiakban az ingatlanbirtoklás már említett második 162

Next

/
Thumbnails
Contents