Tanulmányok Budapest Múltjából 17. (1966)

NAGY ISTVÁN: A kézművesipar fejlődése és a céhrendszer reformja Pesten a XVIII. században. 1690-1780

rültnek osztályrésze volt, nem a törekvés, az ambíció, hanem a kényelmesség, maradiság, a birtokon belül levőnek a biztonsága jellemezte. Erre a mentalitásra, főleg a XVIII. század első felében, a céhes munka elleni panaszok éles fényt vetnek. A régi céhhagyományok, amelyek a minőségi munkát a céhes mester becsületbeli kötelességének tartották, már többnyire hiányzanak. Rengeteg a panasz a közélelmezést ellátó iparosok, a pékek, mészárosok, molnárok, szappangyártók ellen. A céhes munka igen lassú, a molnárok nem képesek az igényeket kielégíteni, a katonaságnak kényszerhez kell nyúlnia, hogy a szükséges lisztet időben biztosítsa. Igen lassú volt a munka az ácsoknál, a kályhásoknál, a kovácsoknál, mézeskalácsosoknál, tetőfedőknél.

154 Az élelmezési iparágakban főleg a lassúság, a kényelmesség volt a rossz minőségnek és az igények nem megfelelő ellátásának az oka, nem pedig a szaktudással rendelkező mesterek hiánya. Jobban kiütközött a szakmai tudás gyengesége a nagyobb technikai jártasságot igénylő iparágaknál, amelyekben Pesten legfeljebb 1—2 mester dolgozott. Pesten 1756 táján csupán egy órás volt, az is csak a kisórák javításához értett. Űj órákat Pesten nem készítettek.

155 Említettük azt, hogy a szitakészítők még a század közepén is csak a szita fakeretét csinálták Pesten, a szitaaljakat Pozsonyból és Bécsből hozatták.

156 A puskaművesek szintén csak a javításokat végezték el, mert a katonaság saját szertári mestereivel dolgoztatott, s a piacon pedig külföldi puskákat árultak.

157 A pesti tímárok pl. 1764-ben nem tudták a pesti csizmadiákat rendesen bőrrel ellátni, különféle ajándékokkal kellett őket arra késztetni, hogy megfelelő bort készítsenek.

158 A kötélverők, akik ugyan azt állították, hogy az igényeket teljesen kielégítik, szintén képtelenek voltak az igények ellátására, a hajósok Pozsonyból voltak kénytelenek magukat kötelekkel ellátni. A kötélverők rossz munkája miatt a hajózásban fennakadás keletkezett.

159 A munka lassúságához, a rossz minőséghez hozzájárult az is, hogy a céhes műhely felszerelése rendszerint igen kezdetleges volt, értéke meglehetősen csekély. A mesterjog eladása esetében a felszereléssel együtt átadott műhelyek értékénél a megváltási összegnek több mint kétharmadát a mesterjogért fizetett összeg tette ki, maga a felszerelés rendszerint keveset ért. Igen elavult volt a malmok technikai berendezése, a technikailag fejlettebb berendezések használatát a szövőiparban a céh tiltotta. Szerszámokat és finomabb technikai berendezéseket készítő iparág nem is volt Pesten, a szerszámokat nyilván a lakatosok csinálták, vagy ilyenek külföldről kerültek be, szerszámkészítők csak a század végén jelentek meg a városban.

160 A céhes termelés szűk kereteire, tervszerűtlenségére, kezdetleges viszonyaira utal az is, hogy a kézművesek munkája sok iparágban teljesen a fogyasztók épp felmerülő igényeihez igazodott. Legtöbb mester csak a megrendelő hozott anyagát dolgozta fel, nyersanyagkészlete, árukészlete a legtöbb műhelynek nem volt. Csupán a cipészeknél, csizmadiáknál, szűrszabóknál lehet, főleg a vásárokon való árulás céljából, készárukat találni. Egyébként még a szűcsök, gombkötők, takácsok, ötvösök, lakatosok és kovácsok munkája is legtöbb esetben csak hozott anyag feldolgozására korlátozódott.

161 A kereskedelem, a piac részére ezek az iparágak tehát árut nemigen termeltek. A céhes termelés lassúságát, a céhes ipar gyenge teljesítőképességét nem utolsósorban az okozta, hogy a céhszervezet lehetetlenné tette a magasabb fokú munkamegosztás alkalmazását. Ha a külső körülmények a munka fokozódó megosztását igényelték, akkor a fennálló céhek alosztályokra oszlottak, új céhek keletkeztek, de különféle szakmákat egy céhbe nem fogtak össze.

162 Egy ipari termék elkészítéséhez tehát több szakma munkája volt szükséges, ami ter154 Gyömrei S. : i. m. I. 142., 144. 155 OL. Htt. Acta mech. Civ. Pest. Lad. В. Fase. 23. No. 5. 156 OL. Htt. Acta mech. Civ. Pest. Lad. B. Fasc. 23. No. 6. 157 OL. Htt. Acta mech. Civ. Pest. Lad. B. Fasc. 23. No. 70. 158 OL. Htt. Acta mech. Civ. Pest. Lad. B. Fasc. 23. No. 31. 159 OL. Htt. Acta mech. Civ. Pest. Lad. B. Fasc. 23. No. 21. — Gyömrei S. : i. m. I. 142. 160 Gyömrei S. : i. m. I. 138—39. 161 Gyömrei S. : i. m. I. 134. 162 Marx, K. : A tőke. I. Budapest, 1949. 388. 7 Tanulmányok Budapest múltjából 97