Tanulmányok Budapest Múltjából 17. (1966)

ELŐSZÓ (TARJÁNYI SÁNDOR)

ELŐSZÓ Felszabadulásunk 20. évfordulóját ünnepeltük 1965-ben. A múzeumok az ország különböző vidékein az eltelt 20 év fejlődését bemutató kiállításokkal, ünnepi ülésekkel, a felszabadulás utáni időszakra vonatkozó tárgyak gyűjtésével — feldolgozásával vettek részt az évforduló megünneplésében. A Budapesti Történeti Múzeum kiállítási hely hiányában külön e célra készített kiállítással nem tudott szerepelni. Tevékenységét a múzeum életében egyik legjelentősebb eseményt jelentő feladat — a budai Várpalotában megnyíló várostörténeti kiállítás előkészítése jellemezte. Közismert, hogy intézményünk a Várpalota „E" szárnyát kapja az azt körülvevő romkerttel együtt, mely a középkori budai vár fennmaradt palota részeit foglalja magába. A helyreállítás utáni Várpalota kulturális célokra való felhasználása a múzeumi terület eddig szinte ismeretlen fellendülését hozza magával. A tervek szerint egyik várományos a BTM is, mivel a helyreállítandó palota fontos területeit fogja használni. Ez olyan feladatokat ró az intézményre, ami a múzeum kollektívájának erejét messze leköti és igénybe veszi. A következő 3—4 év fő feladata a rekonstruált budai palota középkori termeinek berendezése és a várostörténeti összefoglaló kiállítás megrendezése. E feladatokat úgy kell megoldanunk, hogy a múzeum más részlegeinek munkáját se gátoljuk. Az Aquincumi Múzeum kisebb átrendezés után a római emlékek bemutatásának központja marad, sőt nagy összegeket fordítunk felújítására, a romterület konzerválására. A Kiscelli Múzeum funkciói is jórészben megmaradnak, a várostörténeti gyűjtemények kivételével, melyek a Várpalotába költöznek. A Kiscelli Múzeum a továbbiakban a képzőművészeti, építészeti anyagok gyűjteménye lesz. A munka jelenlegi szakaszában a várpalotai kiállítások és az odaköltöző igazgatási, tudományos és segédtudományos részlegek tudományos és műszaki előkészítése folyik. Elkészült a kiállítás forgatókönyv vázlata, mely magában foglalja a várostörténet legfontosabb eseményeit, az azt bemutató fontosabb tárgyakat és dokumentációt. Megmutatja ugyanakkor az eddigi múzeumi munkánk fogyatékosságait, egyes gyűjtemények elmaradt voltát és azt, hol szükséges a gyűjtő és feldolgozó munka fokozása, hogy a kiállítás forgatókönyve a lehetőségekhez viszonyítva a legjobban ábrázolja a főváros és a területén élt népek több ezer éves történetét. A múzeum tudományos osztályai 1963-ban elkészítették a kiállítás tématervét. A készülő tématervet összhangba kellett hozni a készülő négykötetes „Budapest története" с munka elvi megállapításaival és kronológiai beosztásával. E tématerv alapján készült el a forgatókönyv vázlat, mely kiállítási tér szempontjából az „E" palota földszintjére és az I. emeletre épült. A „Budapest története" kiállítás az őskortól a szocialista főváros létrejöttéig mutatja be a város történetét.