Tanulmányok Budapest Múltjából 17. (1966)

SEENGER ERVIN : Adatok Óbuda XIX. századi helytörténetéhez. (Krenn György és utódainak feljegyzései 1810—1910.)

utolsó említett évben elérte a maximumot: 51-et. Krenn üzletfelei között pestiek, sőt rákoscsabaiak is voltak. Nem tudjuk azt sem, hogy a főzde meddig működött, az utolsó bejegyzett év számadásának élén olyan értelmű bejegyzést olvashatunk, amely szerint 1841. február 13-án fejeződött be a főzés, nem bizonyos azonban, hogy a „. . . geendiget ist worden" szavak csupán az illető évre, vagy pedig a végleges beszüntetésre vonatkoznak. Utóbbi valószínűbb, tekintve, hogy a többi évnél hasonló megjegyzés nem szerepel, Krenn György pedig 1852. október 30-án meghalt, feltehetően idős korában. A napló kézírásaiból nem derül ki, meddig írta Krenn György sajátkezűleg, honnan folytatták utódai a krónikát. Az 1810-es és 1820-as évek aprólékos, száraz írásmódját az 1831. évi kolera majd az 1838. évi árvíz leírójának elnagyoltabb és lendületesebb ductusa követi és ennek az érzelmi szféra felé való eltolódásnak az események színes, életteli elbeszélése felel meg. Amennyire nem tartjuk jelentősnek a napló egyes részeinek szerzőségét, annyira figyelemre méltó az a körülmény, hogy 1852. május 28-án, id. Krenn György halála évében, a napló megszakad és csak hét év elmúltával, 1860-ban folytatódik, de most már mind nagyobb kihagyásokkal. Amíg 1846-ig az évek szerinti bejegyzések szakadatlanul követik egymást, addig 1852-ig csak 1848-ban szerepel két bejegyzés, majd a hétévi szünet után elmaradnak a mezőgazdasági vonatkozású említések, úgy látszik id. Krenn halála után a földeket eladták, ezért csupán várostörténeti adatokat találunk a naplóban. A napló szövege sváb fonetikával íródott. Közlésünkben ezt híven követjük. Az 1870-es évektől igen primitív írásmóddal találkozunk, a német helyesírás tovább romlik és ami igen érdekes, a magyarosodás eredményeképpen feltűnnek a német szavakban is az „sz"-ek: Szeptember, szind stb. Krenn György tipikus alakja annak a XVIII. század vége felé született gazdának, aki patriarkális keretek között igazgatta háza népét, akinek gondoskodását és idejét szinte kizárólag gazdaságának ügyei kötötték le, a történelmi események hidegen hagyták. Utódai már alapvetően megváltozott társadalmi keretek között éltek. Verschiedene Bemerckungen des Georg Krenn.

1 Angefangen von jähr 810 Die erste Anmerckung in Obbenandten Jahre wahre das grosse Feuer in Ofen bey welchen 400 Haus abgebranth sind.

2 Von Jahr 811 Den 31

ten Jenner wahre dasz Feuer in Preihaus (Bräuhaus).

8 Den 16

ten Hornung* wir haben ein Grosses Wasser bekommen und den 28

ten ist es hinweck folglich ist es 12 Dag Stehen geblüben. Den 16

ten May wahre das Feuer auf der Haubt Gassen

5 bey welchen 22 Haus abgebranth sind. Den 5

ten July wahre das Feuer bey der Flascheneckerin alwo 3 Haus abgebranth sind. Von Jahr 812 In Oben Erwanden (erwähnten) Jahre haben wir bey Meinen Gedenken das Reichestte Lesen gemacht. Von Jahr 813 In Oberwanten Jahr haben wir an Weinn ein Misswachs gehabt. Von Jahr 814 Den 2

ten May wahre die Grose Gefrühr in welchen Jahre in unseren Gebürck nur 3500 E

e Wein gewachsen sint. Den 14

tcn August ware der Grosser Schauer

7 wo ein Stein 3 Loth gewogen hat. 1 Budapesti Történeti Múzeum — Kiscelli Múzeum. 53. 20. lelt. sz. 2 A Tabánt és Halászvárost 1810. szept. 5-én pusztító tűzvész. A Kiscelli Múzeum gyűjteményében levő vastábla felirata szerint 440 ház pusztult el. A tűzvészről részletesebben lásd : Schams, F. : Vollständige Beschreibung... Ofen, 1822. S. 88. — Rêdey R. : Tabán és a 900 éves tabáni plébánia, Bp., 1939. 22. о. 3 Az óbudai sörház a mai III. Serfőző utcánál volt, az Árpád hídfő déli oldala közelében. (Bevilaqua Borsody B. A magyar serfőzés története. II. Bp., 1931. 854. o.) 4 Február hónap. 5 Fő utca, itt : a mai Lajos utca. 6 Eimer: puttony. 7 Schauer: zápor, itt jégeső. 274 )