Tanulmányok Budapest Múltjából 17. (1966)

KUMOROVITZ L. BERNÁT: Idősb Erzsébet királyné építkezéseinek történetéhez

capituláréra vezethető vissza, amely az egyházmegye területén élő szerzeteseket a püspök felügyelete alá helyezi: oportet episcopum. . . monachorum providentiam gerere. Szent László decretuma tehát a procurare szónak ezt a nyugati tartalmát, a providere szóval helyettesítve, a magyar viszonyokra alkalmazta.

103 Procuratora (gondozója, igazgatója, felügyelője, kormányzója stb.) a capitulárék és más nyugati források szerint lehet a királyi palatiumnak,

104 egy városnak,

105 birtoknak,

106 iskolának,

107 erdőnek,

108 vagy más valamilyen gazdasági létesítménynek. Nálunk például I. Lajos egyik oklevelében (1343. jún. 3.) a király visegrádi halgondozóiról (procuratores piscium) olvasunk.

109 A procurator szó tehát gyűjtőfogalmat takar, más szavakkal való kombinációinak száma tehát nagy. Gazdasági vonatkozásban való értelmezését nem régen Szabó I. végezte el, aki szerint a procurator, rector prediorum a XVI. században nálunk, akár csak nyugaton, jószágigazgató, jószágkormányzó, jószágfelügyelő.

110 Mivel vizsgált oklevelünkben — mint előbbi fejtegetéseinkből világos — az operummal, épületekkel, építkezéssel van kapcsolatban, jogi viszonylatban való elemzését (ügyvéd stb.) mellőzhetjük, s a gazdasági életben használt jelentését — legalább adminisztratív vonatkozásában — a mi esetünkre is kiterjeszthetjük. Eljárásunkat jól támasztja alá Ágnes királynénak már jelzett 1301. jan. 15-én (férje halála utáni napon) kiadott az az oklevele, melyben Soproni István mesterre bízza az óbudai királyi palota gondozását (procurationem seu conservationem pallatii regalis de Veteri Buda commisissemus magistro Stephano de Suprunyo), aki kőből és fából emelt részeiben egyaránt a saját költségén vállalta karbantartását (in suam recepit procurationem suis propriis expensis conservandum et edificandum tarn in opere ligneo, quam murato).

111 Az eddig mondottak alapján tehát megállapíthatjuk, hogy az 1374-i „procurator operum domine regine . . . senioris" megjelölésben, következésképpen Corrardus mesterben Erzsébet kiránynénak nem gazdasági megbízottját, hanem épületeinek a gondozóját, igazgatóját, karbantartóját, sőt építkezéseinek a technikai vezetőjét kell felismernünk (3) Erre utal végül magisteri címe is, mely nem azonos értelmű az oklevélben szereplő László fia Miklós, óbudai várnagy „hivatali" s a budai káptalan lectorának és kanonokjainak „tudományos" jellegű, a „septem artes liberales"-ből szerzett magisteri fokozatával — hanem szakmáját, mesterségét fejezi ki a „septem artes mechanicae" körébe tartozó „építő103 Uo. 72—73. 104 Capitularia II. 530. 105 Uo. I. 216. 106 Uo. I. 306., II. 179. 107 Uo. I. 357. 108 Urkundenbuch I. (Wien 1950.) 21. (1141.) 109 .. .inter fundos nostrum regale, ubi procuratores nostri pysscium commorantur.

.. ac Mykch quondam bani... Zichy-okmt. XII. 17. 110 Szabó I. : A prédium. Vizsgálódások a korai magyar gazdaság- és településtörténelem köréből. I. Agrártörténeti Szemle 5 (1963) 42—43. — Kumorovitz L. B. : Veszprémi regeszták (1301—1387). Budapest, 1953. „rector possessionis seu predii" (301. reg. 1338.); „.. .rectori prediorum nostrorum seu procuratori nostro". (465. reg. 1355.) 111 Gárdonyi : Budapest I. 351. — Ebből a helyből természetesen még nem következik, hogy István mester építész, és maga végzi a karbantartási munkálatokat. Ő ilyenekről inkább csak gondoskodik, azokat irányítja. A XIV. század első feléből való adataink szerint az óbudai királyi várnak később is volt „conservator"-nak nevezett „igazgatója", aki az egész „váruradalom" valamennyi ügyét intézte. így például 1322-ben Péter ispánról, Dénes fia Pál mesternek, az óbudai királyi udvar conservatorának (conservatoris aule regie Veteris Bude) az officiálisáról olvassuk, hogy két (királyi?) falu perében mirt békéltető szerepelt. Kumorovitz : Veszpr. reg. 60. (126. reg.) 21