Tanulmányok Budapest Múltjából 17. (1966)
TARJÁNYI SÁNDOR: A fővárosi munkásság helyzete és forradalmasodása az első világháború alatt
A háborús veszteségekben is éppen ilyen okok miatt magasabb volt a magyar lakosság részesedése. 1917 elejéig 2 833 200 főt tett ki azoknak a száma, akik elestek, meghaltak, eltűntek, fogságba estek, vagy olyan sebesülést kaptak, hogy katonai szolgálatra alkalmatlanok lettek. Ennek majd fele, több mint 48%-a esett Magyarországra, holott az ország lélekszáma, csak 40%-a a Monarchiának (Horvátország nélkül). 39 A halálozási arányszám a háború végén még nagyobb mérvű lett, 1000 lakosra 257 háborús veszteség esett. A Budapesten születettek közül 9700-an haltak hősi halált, ami azonban nem mutat teljes képet, mivel a születési hely szerint készített statisztikában a nagyszámú bevándorolt lélekszáma nem szerepelt. 40 így nyilván több volt a főváros lakosságának háborús halálesete, bár az országos átlagnál valószínűleg kevesebb az említett nagyobb számú felmentések miatt. A közvetlen katonai szolgálatra, frontra küldés Damokles kardja állandóan ott lebegett a budapesti munkás fölött is, ami megkönnyítette a gyárosoknak, hadiüzemi parancsnokoknak a munkásság sakkban tartását. A gazdasági helyzet is fokozatosan romlott. Bár nagy háborús nyereségek halmozódtak fel, a dolgozó rétegek a háború kitörésétől kezdve mind nagyobb nyomorba süllyedtek. Az iparcikkek, a nyersanyag, az élelmiszerek hiánya, a fokozódó drágaság egyre nagyobb mértéket öltött. A főváros lakáshelyzete már a háború kitörése idején is rossz volt, ami a háború alatt még csak fokozódott, főleg az építőipar pangása miatt, és a hadiipar szívó hatására a nagytömegű beköltözések következtében. A háború kezdetén a lakások száma Budapesten 803 828 és ebből egyszobás lakásban laktak 402 326-an. Zsúfoltan, vagyis egy szobában 4-en, vagy ennél többen lakott 290 468 fő. A kültelkeken, ahol a munkásság zöme lakott, ez az arány még rosszabb, a 100 főre eső 36-al szemben 52. 41 A kormány a hadsereg háborús kiadásaira, az igénybe vett lovakra, járművekre, élelmiszerekre, a hadba vonultak segélyezésére, a háborús kölcsönök kamataira, hadikölcsönök kibocsátásához folyamodott, a jegybanktól hiteleket vett fel, így kezdetét vette az infláció is. A kormány drágasági pótlékkal próbálta az árak emelkedését ellensúlyozni, azonban ezek az intézkedések, már bevezetésük idején is későiek voltak és hatástalanok maradtak. A lakosság életszínvonalának süllyedése a háború következtében nagy méreteket öltött. A háborús országok között Magyarországot különösen súlyosan érintette a háborús nyomor. A megélhetés a háború alatt mindenütt megdrágult. A Schweizerischer Bankvereins Berichte 1921-ben megjelent adatai tanúsítják, hogy Magyarországon az életszínvonal a háborús országok közül is a legrosszabbak közé tartozott. MEGÉLHETÉSI INDEXSZÁMOK A KÜLÖNBÖZŐ ORSZÁGOKBAN 42 Év Magyarország Nagybritannia USA Franciaország Olaszország Hollandia 1913 100 100 100 100 100 100 1914 121 100 96,7 102 95,1 105 1915 190 127,1 107 139,8 132,6 145 1916 278 160 128 187 201,2 222 1917 487 205,9 170 261,6 299 286 1918 858 225,9 203,2 339,2 409,1 392 Fokozott mértékben érvényesült ez a jelenség a városokban tömörült munkásságnál, ahol az élelmiszerek és a legfontosabb iparcikkek megdrágultak, a feketepiac árait a bérviszonyok miatt a munkásság megfizetni nem tudta. A munkásság életszínvonala a háború folya39 Somorjai Lukachich Géza : Magyarország megcsonkításának okai. Bp., 1932. 10. o. 40 Magyarország véradója 1914-től 1918-ig. Bp., 1919. 23. o. 41 Csergő Hugó : A budapesti nyomor vöröskönyve. Bp., 1919. Népjóléti k. kiadása 248. o. 42 Szterényi—Ladányi: i. m. 228. o. Átveszi a Schweizerischer Banksvereins Berichte 1921. évi 11—12. számából a „Die Kosten der Lebenshaltung" adatait. 205 . - . .
