Tanulmányok Budapest Múltjából 17. (1966)

TARJÁNYI SÁNDOR: A fővárosi munkásság helyzete és forradalmasodása az első világháború alatt

Az ipari tőke gyarapodásában a legszembetűnőbb a Weisz Manfréd gyár óriási mértékű növekedése, de sok más gyáré is, ha nem is ilyen mértékben. Eddig nem tapasztalt vállalko­zási kedv jellemezte ezt az időszakot. A Weisz Manfréd lőszer, acél- és fémmű még az 1910-es népszámlálás idején csak 1737 munkást foglalkoztat, azonban már ekkor harcot folytat, hogy különböző hadimegrendelések­ből nagyobb arányban részesüljön, elsősorban a Diósgyőri Állami Gépgyár kárára. A tőke­erős vállalkozó kihasználta a Monarchia hadügyi köreivel való kapcsolatait, és mind nagyobb részesedést sikerült megszereznie az állami megrendelésekből. Bővítette gyárát, 1911-ben létrehozta az acélművet, és a háború kitörése előtt már munkáslétszáma megháromszorozó­dott. A háború kitörése után ez a folyamat még jobban erősödött. A Monarchia legnagyobb lőszer szállító cége lett, de ezek mellett minden lényeges hadfelszerelési cikket is gyártott. Alaptőkéje 1914-ben 10 millió, 1915-ben 25, 1916-ban 35 millió K. Az ingatlanok értéke a háború éveiben a következőképpen alakult: 609 662,2 498 302,8 601 805 K. A gépi berende­zések értéke: 13 785 167, 19 115 695 és 32 299 028 К., a vállalat értékpapírjai: 2 925 000, 10 382 870, 19 838 475 K. Az adatokból világosan látszik, hogy a háború folyamán új üzem­részek, új gyárak épültek a háborús nyereségből. A gyár nyeresége 1914-ben 2 585 110, 1915-ben 8 468 121 és 1916-ban 35 000 000 K. Bár a kormány 1916 januárjában a közhan­gulat nyomására és a növekvő állami terhek fedezésére korlátozta a nyereségből az osztalék kifizetést és így közvetve a vállalatokat további koncentrációra inspirálta, a csepeli gyár az átlagnál jóval nagyobb mértékben gazdagodott meg a háborún. A gyár munkáslétszáma már 1916-ban 20 354, 1917-ben 23 200. 18 A nyilvánvalóan szépített mérlegadatokon túl a kortár­sak még nagyobb arányúnak látták a hadimilliomos nyereségét. A Generáli Biztosító Társaság 98 millió K-ra becsülte a Weisz Manfréd vagyont, a gyár házi becslése szerint 137 millió, a nyersanyag és a félkészáruk nélkül. Ha ehhez hozzávesszük a Soroksári úti konzervgyárat, az egyéb gépgyáraknál levő érdekeltségeket, a derekegyházi Károlyi-féle birtokot, a bérhá­zakat, akkor a családi vagyon értéke mintegy 750 millió К, a háború előtti 45 millióval szem­ben. 19 A legpregnánsabb példa mellett a fontosabb budapesti üzemeknél is észlelhető ez a fo­lyamat, ha nem is ilyen mértékben. Az Egyesült Izzólámpa és Vili. Rt. alaptőkéje 1916-ban 8, 1917-ben 10 millió K, 1910-ben 2107 munkással, 1917-ben 3500-al dolgozik.'-" A Schlick és Nicholson Gép-, Hajó- és Vagongyár (Pesti Magyar Kereskedelmi Bank érdekeltség) vagyoni helyzete a háború alatt: Alaptőke 1914-ben 8 millió, 1917-ben 12 millió, 1918-ban 16 millió K, a gépi felszerelés értéke: 1914-ben 6 344 945, 1915-ben 8 778 738, 1916-ban 10 865 506, 1917-ben 17 880 031 K, a nyereség 1915-ben 742 358, 1916-ban 1 265 540, 1917-ben 1 597 000 K. 21 A Láng gépgyár (Hitelbank érdekeltség) alaptőkéje 1914-ben 2,5, 1915-ben 5, 1917-ben 10 millió K, 22 a Lipták Építési és Vasipari Rt. (Magyar Bank érdekeltség) alaptőkéje 1914-ben 5, 1916-ban 20 millió K, a gyárberendezés értéke 1914-ben 5 620 937, 1915-ben 10 279 265, 1916-ban 32 219 800 K, nyereség 401 246 1914-ben és 1 807 305 К 1916-ban. 23 A Ganz gyárak vagyoni helyzete a következő: a Gép-, Vagon- és Hajógyár alaptőkéje 1914-ben 8 640 000, 1917-ben 14 400 000, a Villamossági gyáré 1915-ben 8, 1916-ban 12, 1917-ben 18, 1918-ban 24 millió K, a gépgyár nyeresége 1914-ben 1 408 972, 1915-ben 2 010 132, 1916-ban 2 600 550, 1917-ben 3 929 019, a villamosságiban 360 918, 1 334 841, 1 578 837 К 1914—15—16-ban. 24 A Fegyver- és Gépgyárban (Hitelbank érdekeltség) az alaptőke 1915-ben 5,4, 1916-ban 10,8 millió K, értékpapírok értéke 1914-ben 526 171, 1915-ben 3 376 827 és 1916-ban 9 402 644 К, a nyereség ezekben az években 735 276, 18 Magyar Pénzügyi Compass. 1917—18. Bp., 1918. I. 547. o. 19 Kozma Nándor : Hadimilliomosok. Bp. 1918. 21. o. 20 Magyar Pénzügyi Compass. 1922—23. Bp., 1923. I. 784. o. 21 Pénzügyi Compass. 1922—23. 728. о. 22 Ua. 526. о. 23 Ua. 527. о. 24 Ua. 691 és 788 o. 202

Next

/
Thumbnails
Contents