Tanulmányok Budapest Múltjából 17. (1966)

VÖRÖS KÁROLY: Budapest legnagyobb adófizetői 1903-1917

13. tábla AZ ÉLCSOPORT A TÖRVÉNYHATÓSÁGI BIZOTTSÁGBA BEVÁLASZTOTT TAGJAINAK MEGOSZLÁSA BIZOTTSÁGI TAGSÁGUK KEZDŐ PERIÓDUSA ÉS AZON BELÜL STABILITÁSUK KATEGÓRIÁJA SZERINT az abban bizottsági tagságukat megkezdő I II III IV V VI stabilitási csoportba tartozó személyek száma* — 6—1 — 4—1 1—0 — 1—0 2—1 — 1—0 — 1—0 — 4—0 — 1—0 — 3—0 — 4—1 — 1—1 — 1—0 1—1 1—1 3—1 29—6 * A — jellel elválasztott második szám a belépettek közül 1912 után is tagként szereplő személyek számát jelenti. A két táblázat, különösen ha összevetjük őket az élcsoport egyes stabilitási csoportjainak egészét foglalkozási kategóriák szerint kimutató 8. táblázatunkkal, rendkívül sokoldalú összehasonlításra és elemzésre nyújt lehetőséget — melyek azonban különösebb kommentárt nem igényelnek. Mint legfontosabb tanulságra azonban néhány körülményre felhívjuk a figyelmet. A közgyűlés virilistáinak legnagyobb része a kereskedők, ügyvédek, gyárosok, építészek és bankemberek, nagyságrendben is a fenti sorrend szerint következő csoportjaiból áll össze — a csupán háztulajdoni vagyonalappal rendelkezők csaknem teljes hiányával. Az élcsoporton belüli 145 főnyi létszámukhoz képest itteni 10 tagságuk valóban elenyésző, és erősen háttérbe szorul a háztulajdonnal elsődleges adóalapként csak a virilista jegyzékben kimutatott, különben más jövedelem- és vagyonalappal is bíró személyek rétege is. Mindez elég természetesen látszik következni a polgári vagyon egyes elemeinek eltérő mozgékonyságából, szervezettségéből — ám mindaz, amit a legnagyobb ház- és ingatlantulajdonosok ismertetésénél egyrészt a kereskedelmi tőkével, másrészt egyéb sok ágú kapcsolataikkal kapcsolatban láthattunk, biztosíthat arról, hogy a háztulajdon a közgyűlésben nagyon is megtalálta a maga természetes képviselőit, mint ezt nemsokára a telekértek-emelkedési adó bevezetése körüli éveken át tartó huza-vona bizonyítani fogja. c) A kereskedők és ügyvédek legnagyobb részét, az építészeknek pedig csaknem teljes egészét (nagyjából belső arányainak megfelelően, sőt az ügyvédek esetén ezt erősen meg is haladva) az első stabilitási csoport adta. Benne az ügyvédek erős szereplése jellemzően mutatja, hogy a gazdasági élet vezető pozícióit betöltő, és így a várospolitikával még közgyűlési tagságának esetén is kellő súllyal foglalkozni nem mindig képes nagyburzsoázia, helyzetének megerősítésére hogyan használja fel az ügyvédek — mint bankkapcsolataink tárgyalásánál láttuk — bizonyos kategóriáiban tőle sokszor jelentős függésben levő csoportját. A bizottság ügyvédi foglalkozású tagjainak elmélyültebb elemzése az őket a nagyburzsoáziához fűző kapcsolatok e szempontjából még igen kívánatos. Kezdő periódus és 1873—75 1876—78 1879—81 1882—84 1885—87 1888—90 1891—93 1894—96 1897—99 1900—02 1903—05 1906—08 1909—11 1912—13 Összesen 4—3 3—2 5—4 3—2 2—1 5—3 13—9 10—9 8—6 8—6 11—9 11—11 10—10. 93—75 1—0 1—1 2—2 2—1 1—1 1—1 2—2 2—2 6—4 3—3 1—1 22—18 1—1 1—0 1—1 1—0 2—0 1—1 5—2 2—2 1—1 3—2 1—1 19—11 1—0 1—1 1—1 1—1 4—2 5—3 3—3 8—6 3—3 13—13 44—36 191