Tanulmányok Budapest Múltjából 17. (1966)
VÖRÖS KÁROLY: Budapest legnagyobb adófizetői 1903-1917
1. Ezekre az élcsoporton belüli családi kapcsolatokra — hogy csak egy, nem is a legkiterjedtebb és legnagyobb vagyonokat egyesítő családi komplexusból vett példát hozzunk fel — igen jellemzőnek érezzük a maróthi Fürst család összeköttetéseinek alakulását. A fentebb már említett Fürst Jakab, felesége megyeri Krausz Ida révén megyeri Krausz Izidorral kerül sógorsági kapcsolatba — László fiának (ugyancsak az élcsoport tagjának) felesége pedig domonyi Brüll Laura, Domony Móric miniszteri tanácsosnak, később a MFTR vezérigazgatójának húga. Bertalan fiának szinóbányai Krámer Leó lesz a veje: az élcsoporton belül így egyetlen család máris három irányban építette ki kapcsolatait. De ha e kapcsolatot csak a megyeri Krausz vonalon kutatjuk is tovább, újabb kapcsolatokat látunk kibontakozni. Mert Krausz Izidor másik húga, Krausz Ida, Brüll Miksához menvén férjhez Brüll Laurának, a későbbi Fürst Lászlónénak ő lett az anyja. így e kapcsolatok köre máris bezárul, ill. kétszeresre erősödik. Az így kétszeresen összekapcsolt Fürst és Krausz család azonban Izidor harmadik nővére, Teréz által a Basch családdal (Teréz férje, Basch Gyula, a Lipótváros jeles ügyvédje, élcsoportunknak szintén tagja révén) kerültek kapcsolatba. A negyedik Krausz lány, Róza házassága báró gelsei Guttmann Vilmossal — szintén az élcsoport tagjával — e kapcsolatokat még tovább terjesztette. Guttmann Vilmos Amália lányának első férje ugyanis báró Madarassy Beck Gyula lett. Hogy mindezen, végig élcsoportunk keretei között maradt, szélesen kiterjedő házassági kapcsolatok a bevont családok vagyoni viszonyait a hozományok és örökösödések révén hogyan fogták össze és olvasztották egybe, azt úgy véljük, nem kell bővebben magyarázni. Néhány fokkal magasabb szinten, a Weisz család rokoni összeköttetéseinek: a Weisz— Chorin—Kornfeld (és az abba bevont Heinrich) rokoni- és ennek kapcsán előálló vagyonkomplexusnak a közelmúltban közzétett adatai a probléma jelentőségére még élesebben hívják fel a figyelmet. 2. E kapcsolatok magyarázzák meg azután néha ismeretlen emberek váratlan felbukkanását az élcsoporton belül. Stiller Mór ügyvéd, a fővárosi közélet terén kifejtett tevékenységét, melyért 1898-ban a III. osztályú Vaskorona Renddel tüntették ki, csakúgy mint a Kassa— Oderbergi Vasút és a Magyar Villamossági Rt. igazgatósági tagságát, valamint az Északmagyarországi Kőszénbánya Elnökségét — s ezáltal az élcsoportba való jutását — nyilván nem kis mértékben köszönhette baranyavári Ullmann Saroltával kötött házasságának, mely őt a budapesti Tőzsde alelnökének vejévé, és a Hitelbank elnök-vezérigazgatójának sógorává tette. Ugyanígy magyarázhatjuk pl. Brichta Bódog ügyvéd és elég jelentéktelen ingatlanokkal rendelkező háztulajdonos bekerülését az élcsoportba: ő Dán Fülöpnek, Budapest nagy szűcsáru kereskedőjének húgát vette feleségül. Schiffer Miksa, a 20-as években Budapest egyik leggazdagabb embere (1915-től már az első 30 virilista között) is úgy látszik, házasságával alapozza meg helyzetét. A fiatal mérnök a Grünwald családba nősül, és a Grünwald és Schiffer építési vállalkozó cég társtulajdonosa lesz. Felesége 1896-ban meghal, 1910-ben a közös cég már felszámolás alatt áll. Schiffer önállósítja magát és hatalmas építési vállalata ettől kezdve mindent kezébe ragad : vasútépítéseket csakúgy, mint lakótelepek építkezését. Schiffer eközben nagybirtokokat is szerez magának és vezető szerepet játszik Budapest bankéletében is. Egyik leánya Wimpffen Ferenc grófné, másik Podmaniczky Attila báróné lesz, a harmadik Andaházy Kasnya Béla festőművésznek, a negyedik pedig Terbócz Imrének lesz felesége: e három utóbbi személy hosszabb-rövidebb ideig a Horthy-korszakban országgyűlési képviselőséget is viselt. Mint eddigi fejtegetéseink során már oly sokszor mondottuk: itt is hosszasan lehetne sorolni a már ismert egyes jellemző példákat — és még inkább azokat a problémákat, melyek e kutatások során még feltétlen megoldásra várnak. 3. Végül — ha nem is szorosan ide tartozik —, ám a családi kapcsolatok alján is végül többnyire a családoknak anyagi és társadalmi emelkedésre irányuló vágya lappangván — itt említhetjük meg azt a körülményt, hogy Budapestnek, Magyarország legteljesebben kifejlett polgári társadalmának ez az új, immár teljesen burzsoá eredetű vezetőrétege (melyben alig maradt egy-két ember a még 1848 előtti, régi városi polgárságból, és melynek a régi város építészeti objektumait is eltüntető lázas és sikeres tevékenysége helyileg csaknem teljes hagyománytalanságával is magyarázható) mindennek ellenére sem tudja — vagy talán nem is akarja — kivonni magát a magyar társadalomban a polgári forradalom végig nem harcolhatása 172