Tanulmányok Budapest Múltjából 17. (1966)

RÓZSA MIKLÓS: Pest-budai céhen kívüli felszabadítólevelek a XIX. század első feléből

A céhszabályoknak és a városi statútumoknak a tanulási időre vonatkozó rendelkezéseit, és azt a rendelkezést, hogy a tanulási idő eltöltését okirattal igazolni kell, a németországi kéz­műves viszonyokat szabályozó, 1731. évi német-római birodalmi kézművestörvény 4 is átvette, minek folytán e rendelkezések a törvény hatálya által érintett területeken általánosan ható rendelkezésekké váltak. E törvény és ennek alapján a Bécs, Alsó- és Felső-Ausztria részére 1732-ben kiadott kézművespátens szerint 5 a tanulóéveket szabályosan eltöltő inasnak minden iparban tanulólevelet (Lehrbrief) kellett kiállítani. A tanulólevelet nem szabad összetéveszteni a kézművesek életében ugyancsak jelentős okirattal, a „Kundschaft"-tál. Ezt — az említett birodalmi kézművestörvénnyel előírt szö­veggel kiállítva — a céh a vándorútra induló mesterlegénynek egy-egy mesternél eltöltött, munkaidőről és ez alatti erkölcsi magatartásáról adta. Ez az okirat szolgált annak igazolására, hogy tulajdonosa szabályszerű vándorúton levő mesterlegény. A XVIII. század elején a nyugati városokban a céhes ipar egyre jobban visszafejlődött. Nem egy céhes ipari tevékenység tekintetében megnyílt a lehetőség annak céhen kívüli űzésére, ugyanakkor elszaporodtak azok a tevékenységek, amelyek semelyik céhhez sem tar­toznak, s hatósági engedély alapján folytathatók. Szakmai ismeretek azonban ezekhez is szükségesek voltak, s ezért ezeket is tanulni kellett. Ezekre az iparokra nézve azonban általá­nos szabályok tanulóidőt nem írnak elő. 6 Ennek ellenére az inasfelszabadítás ezeknél is meg­honosodott, az inasidő eltöltéséről az ilyen ipar űzője is kapott okiratot, ez azonban a céhes iparoknál rendszeresített Lehrbrief-fel szemben a Freysprechungsurkunde, Lehrzeugniss elneve­zést viselte. 7 A birodalmi kézművestörvény hatálybalépésekor, s az egész XVIII. században Magyar­országon egységes iparjogi szabályozás nem volt. Némely, törvényben szabályozott részlet­kérdéstől eltekintve az ipar rendjét a céhszabályokban és városi szabályrendeletekben talál­juk. Az életviszonyok változása, a technika fejlődése, a kézművesség ágainak szaporodása folytán szükségessé vált újabb szabályokat a Helytartótanács a városoknak és megyéknek küldött rendeletek és elvi határozatok kibocsátásával oldotta meg. A 3104/1805 sz. helytartótanácsi rendelettel kiadott ideiglenes céhszabályzat és a 7262/1813 sz. rendelettel a céhek új szabályainak megállapításához vezérfonalul kiadott Kö­zönséges Czéhbeli Czikkelyek 8 szerinti szabályok csak a céhes iparokat űzők ipari viszonyait rendezték. Ezekben megtaláljuk a céhes iparokban szükséges szakmai ismeretek elsajátítá­sára, megtanulására, a tanulási időre, és ennek megszűntére, valamint a megszűnés módjára vonatkozó szabályokat. Ugyanakkor működött Magyarországon nem egy olyan iparos, aki nem tartozott céhbe, mégpedig vagy azért nem, mert működési helyén céh nem volt, vagy azért, mert olyan tevé­kenységet folytatott, amelynek céhe egyáltalában nem volt, vagy azért, mert nem a lakosság, hanem saját urasága részére termelt. 9 Egy-két elszórt adattól eltekintve nem volt ismeretes, hogy azok a kérdések, amelyeket a céhes iparok tekintetében a céhszabályok szabályoznak, így az ipar elsajátítása, megtanulása, a tanulási idő tartama és megszűnése, a céhen kívüli iparok vagy az iparrá csak később nyil­4 Wissel, R. : Des alten Handwerks Recht und Gewonheit. I — II. Berlin, 1929. I. 554. 6 A pátenst idézi: Gutkas, К.: Stadtansichten aus Handwerksattestaten des 18. Jahrhunderts^ Historisches Jahrbuch der Stadt Linz 1958. 227—248. 6 Kopetz, G. : Allgemeine österreichische Gewerbs-Gesetzkunde, oder systematische Darstellung der gesetzlichen Verfassung der Manufacture und Handelsgewerben in den deutschen, böhmischen, galizischen, italienischen und ungarischen Provinzen des österreichischen Kaiserstaates. I —IL Wien,. 1829. I. 278. 7 Kopetz, G. : Allgemeine österreichische Gewerbs-Gesetzkunde, stb. I —IL Wien, 1829. I. 108. 8 A' Magyar Országi Mester-Egyesületeket, vagy Czéheket illető Közönséges Czikkelyek. Továb­biakban: Közönséges Czéhbeli Czikkelyek. — L. : Kassics I. : A' Magyar Országi Mester-Embereket, ezeknek legényeit és tanítványait, nem különben a' Mester-Czéheket illető Kegyelmes Királyi Rendelé­seknek Kivonatai. Bécs, 1835. 99. és 130. 9 Kopetz, G. : Allgemeine österreichische Gewerbs-Gesetzkunde stb. I— II. Wien, 1829. L 501—503. 134

Next

/
Thumbnails
Contents