Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)

Kubinyi András: Budafelhévíz topográfiája éa gazdasági fejlődése = Topographie und wirtschaftliche Entwicklung von Budafelhévíz 85-180

birtokosa a feudális földtulajdon kialakulásakor.

65 A királyság kezére került a rév: hajósai zömében királyi conditionariusok voltak,

66 és vámját (1. fenn), továbbá a vásárt és területét, a templomot és környékét az uralkodó adományozta el. A keresztesek a királytól kapott templommal megkapták a terület egyházi iurisdictióját, és így az egész területre földesúri jogokat vindikáltak.

67 Ez azonban inkább csak a XIII. század második felétől kezdődő folyamat, amikor a keresztesek már megtelepültek. A XIII. század közepén tehát a birtoklási helyzet a következő. A felhévízi Szentháromság-templom plébániakörzetének az uralkodó (illetve felesége) a birtokosa, azonban a templom körül már kezd kialakulni a keresztesek önálló birtoka, és elszórtan birtokos még a Kartal nemzetség, továbbá közszabadok. Ekkor azonban két település kiválik Felhévíz területéből: Buda és Szentjakabfalva. Fővárosunk története szempontjából elsődlegesen fontos kérdés, hogy mikor és milyen módon ment ez végbe. Más alkalommal rámutattunk arra, hogy a későbbi Buda város területén még a városalapítás előtt királynéi népek éltek, birtokközpontjuk pedig a később Kammerhofnak nevezett és Zolnay által a mai Táncsics utca 9. helyére lokalizált kúria volt.

68 Fügedi Erik viszont azt próbálta valószínűsíteni, hogy a későbbi budai Szombathely (a mai Kapisztrán tér), szombati vásáraival szintén megelőzte a tatárjárást.

69 Véleményünk szerint a szombatpiaci település a később Tótfalunak nevezett külvárosrésszel függött össze,

70 ami a Nyék és Nándor irányába haladó út, a mai Ostrom utcában terült el. Maga a későbbi Buda városa az 1240-es évek végén a pesti németek feltelepítésével jött létre, akik magukkal hozták városi kiváltságleveleiket és eredeti városuknevét is átadták Budának. (Castrum Pest, Mons Pestiensis, később Castrum növi montis Pestiensis.)

71 A pesti németek a várhegy középső részét, a régi királyi kápolna környékét kapták meg, tehát azt a városrészt, amely kb. a mai Dísz tér déli végétől addig a vonalig terjedt, amely a mai Hess András téren állt középkori domonkos kolostortól nyugati irányban húzódott.

72 A Várhegy déli részén a Szent János és Zsidó utca az 1250-es évek végétől 1264-ig épült déli királyi palotával kapcsolatban települt be.

73 A vár északi részének a Mária Magdolna, a német résznek a régi királyi Mária kápolna, míg a mai Vízivárosnak megfelelő külvárosnak a Szent Péter mártír egyháza lett a plébániája. 1896. 383.) Ugyancsak ilyen lehetett az a hévízi Erős fia fekete Miklós comes, aki hévízi kúriáján kívül szőlőket .és Cinkota melletti birtokát adományozza az apácáknak. (1291: Bp. O. I. 277—8, 1294: uo. 286, [1295] január 17: uo. 289—90.) Ilyen kisnemessé váló közszabad utódok nagy számban éltek Pest és Pilis megyében, vö. Makkai L. : i. m. 78—9. — Budapest területén Gercse falu, amely Hévíz egyik nyugati szomszédja volt, ilyen kisnemesi település. Számos adat van rájuk a budai káptalan XVI. századi protokollumában. (Ol. Ft> Pozsonyi káptalan lt. Prothocollon Budense, a továbbiakban Prot. Bud.) 66 1267 körül a Nyulak-szigeti apácáknak adományozzák őket. Szolgálatuk szerint Esztergomból a Csepel-szigetig kellett hajón szállítaniuk a királyt. Bp. 0.1. k. 95. 67 Igen jól mutatja ezt a Kunc ispán majora körüli per. A kereszteseknek tulajdonképpen csak tizedjoga volt a majorra, ők azonban.fíjldesurLjo^okat akartak érvényesíteni. Vö. Csánki D. : km. passim. — Az apácákkal szemben is, pedig azok népei mind királyi szolgálatból kerültek hozzájuk, szintén érvényesíteni akarták a földesúri jogokat, és itt is csak egyházi joghatóságukat tudták elismertetni. (L. alább.) 68 Kubinyi A. : i. m. 125. skk. — Kubinyi A. : A király és királyné kúriái a XIII. századi Budán. Arch. Ért. (1962) 168—9. 69 Fügedi E. : Középkori magyar városprivilégiumok. TBM. XIV (1961) 78. sk. 70 Kubinyi A. : A király és királyné . . . i. m. 162. 71 Kubinyi A. : Buda város ... i. m. 72 Ez a Mária-templom későbbi plébániakörzetével esett egybe, hiszen a Mária-egyház lett később a németek plébániatemploma. A határvonalat a későbbi perekből állapíthatjuk meg. 1390. december 1 : Schier X. : Buda sacra sub priscis regibus. Vienna, 1774. 104. skk. — 1441. január 3. Esztergomi Prímási Levéltár Arch. Eccl. vetus. 46. 73 Kubinyi A. : A király és királyné . . . i. m. 162. 93