Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)

Kumorovitz L. Bernát: A zselicjakabi alapítólevél 1061-ből : "Pest" legkorábbi említése = Die Stiftungsurkunde von Zselicjakab aus dem Jahre 1061 : die früheste erwähnung von "Pest" 43-83

foglalt cselekmény tanúja is volt, véleményünk szerint magyarországi, mégpedig veszprémi püspöknek kell tekintenünk azért is, mert a zselici monostor a veszprémi egyházmegye területén fekszik, alapításához tehát a megyéspüspök engedélyére is szükség volt.

161 Munkájában valamilyen rokon tárgyú idegen oklevelet vagy formuláskönyvet használhatott. Az alapítólevél szerkezetéből kivehetően nem ragaszkodott sablonokhoz. Az úgynevezett protocollumban az intitulatiót és a promulgatiót egy mondatba foglalja, amely átcsap a contextusba is ; contextusában pedig az arenga, a narratio, a promulgatio, a dispositio, a sanctio és az anathema (részben keveredve) követi egymást.

162 Corroboratiója hiányzik. Eschatocollumát egyedül csak az apprecatio képviseli, mert dátum-formulája is hiányzik már. Ránkmaradt szövegéből az sem vehető ki, hogy volt-e corroboratiója, mert Zsigmond 1422-i ítéletlevele csak azt írja róla, hogy pecsételetlen volt.

163 Dátum-formulájának azonban kellett lennie, mert mind az 1377-i országbírói,

164 mind pedig az 1422-i Zsigmond-féle ítéletlevél rövidített keltezését adja,

165 s emiatt Szepesi Jakab országbíró Salamon király privilégiumának is mondja a comes oklevelét, ami azonban csak kancelláriájának téves historizálása, mint amilyen az is, hogy IV. Bélát III. Bélával cseréli fel.

166 Dátumával kapcsolatban felvethetjük még azt a kérdést is, vajon az alapítás kezdetének, avagy befejezésének az ideje-e, mert a comes a prológusban és a promulgatióban arról tájékoztatja olvasóját, hogy miképpen kezdte el, és hogyan fejezte be művét.

167 E mondatának az értelmezése azért fontos, mert csak belőle tudhatjuk meg, hogy kik voltak azok a „principes", kiknek jóvoltából gazdagnak mondhatta magát, s ezért állott módjában, hogy monostort alapíthasson.

168 A cselekmény kezdete ugyanis a 15. indictio alapján kétségtelenül az 1061. év szept. elsejével kezdődő harmadára, befejezése pedig, mint erről a Krónika értesít, a karantán háború befejezésének az idejére: az 1066. évre teendő.

169 Ha tehát — a prológus szövegét komolyan véve — az oklevél kiállítását 1066-ra tesszük, az indictióval kerülünk ellentmondásba. Ha pedig ez az eset valóban fennállna, az indictio alapján a „nem egységes keltezés" feltételezésével oldhatnók fel, amely szerint bármikor is szentelték fel a kolostort, az alapításáról kiállított oklevelet a fundatio első lépésének az időpontjával datálták.

170 Ami pedig az emlí161 ...terram villae... Drugh... sancto Iacobo tradidi... Excepi de eadem ipsa terra aliquantulum, quod dedi Georgio episcopo testi et scriptori donationum istarum cum duabus servorum mansionibus et cum una vinea et cum vinitore donatum est. — Lukcsics sematizmusában nem szerepel. (Lukcsics, J. : Series episcoporum Vesprimiensium... Budapest, 1907. Kny. a Mon. Rom. Ep. Vespr. IV. kötetéből.) 162 Vö. Kumorovitz : Die erste Epoche 6., 16. jegyzet. 163 Uo. 7., 20. jegyzet. 164 L. az 52. jegyzetet. 165 L. a 6. jegyzetet. 166 L. az 52. jegyzetet. — Szepesi Jakab országbírótól ismerünk olyan ítéletlevelet, amely a Krónikából meríti kritikai anyagát. 1379-ben például elveti IV. László egyik oklevelét többek között azért, mert hibás annus regni-t tartalmazott : „mind a krónikából, mind pedig más igen igaz okból és tapasztalatból kitűnt, hogy a mondott kiváltságlevélkibocsájtásának évében... nem a mondott László úr... uralkodott..." (Gerics J. : Krónikáink szerepe a középkori jogéletben. Levéltári Közlemények 33( 1962) 12.) Az 1061-i oklevél esetében az országbíró azért tévedett, mert a Krónika nem közli a zselici monostor felszentelésének az évét, magát a tényt azonban ismerteti. Az ítéletlevél írója tehát tudván, hogy a monostor felszentelésén ott volt Salamon király és Géza herceg, az 1061-i alapítólevelet is (tévesen) Salamonhoz kötötte. 167 ... qualiter hoc... inchoaverim et opère compleverim, audiant omnes christiani. 168 Dei respectu ac principum nostrorum benevolentia cum locuples essem et universis opibus redundarem... 169 L. a 36. jegyzetet és a hozzátartozó szöveget. 170 A XII. század elejéről olyan esetet is ismerünk, amikor az alapításkor és felszenteléskor is adtak ki oklevelet. Szentpétery I. : Az almádi monostor alapító oklevele II. István korából. Magyar Nyelv 23 (1927) 360—370. 78