Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)

Kumorovitz L. Bernát: A zselicjakabi alapítólevél 1061-ből : "Pest" legkorábbi említése = Die Stiftungsurkunde von Zselicjakab aus dem Jahre 1061 : die früheste erwähnung von "Pest" 43-83

Ill Mint a XVII. századi másolat szövegéből is kitűnik, Ottó ispán 1061-i zselici alapítólevele egyike legrégibb és nagyon értékes okleveleinknek, mert egyebek mellett néhány olyan gazdaság- és társadalomtörténeti és korai topográfiai adattal ismertet meg bennünket, amilyenek ezóta nem fordulnak elő írásainkban, vagy legalábbis akkor — az újabb fejlődés miatt —• már kiveszőfélben vannak, azért a hitelességét érintő minden mozzanatát a legnagyobb gondossággal kell kivizsgálnunk. E részben a legfontosabb kérdések egyike: Hiteles-e Szepesi Jakab országbíró 1377-i ítéletlevele? Erre határozott igennel felelhetünk, mert — bár alaki okokból nem fogadja el, de mégis említi eredetijét Zsigmond 1422-i ítéletlevele ; a benne átírt 1376. aug. 6-i fehérvári káptalani statutoriális jelentésnek pedig az eredetijét is ismerjük.

74 De elismerték, csak a sérelmükre hozott ítéletnek s róla kiállított oklevélnek tekintették 1425-ben a kegyurak is,

75 tehát azután is, amikor az apát 1422-es pere már az ő javukra dőlt el. Szepesi Jakab országbíró ítélete súlyosan érintette a Szerdahelyieket, s éppen abban az időben hangzott el, amikor a királyi udvari bíráskodás I. Lajos-kori reformja befejeződött. Oklevele azonban annak a további folyamatnak a kezdeti fázisába nyújt bepillantást, melynek eredménye a királyi különös jelenléti bíróságnak (specialis praesentia regia) a király személyétől való elválasztása: a kancellárral az élén a hatalmaskodás (potentia) eseteivel kapcsolatban már mint önálló intézmény ítél a XIV. század hetvenes és nyolcvanas éveinek fordulóján.

76 Valójában ez az alakulóban lévő bíróság döntötte el Tamás apát perét, a patrónusok pedig, legalábbis pillanatnyilag nem tehettek semmit, hiszen az országbíró királyi utasítás szerint járt el, bírótársai pedig nagyjából azonosak voltak a király szokott bírótársaival.

77 Az egyetlen járható utat választották tehát, és egyezkedni kezdtek. Tamás apát pedig 74 L. a 65. jegyzetet. 75 L. a 99. jegyzetet és a hozzátartozó szöveget. 76 Kumorovitz B. L. : A specialis praesentia regia pecséthasználata Zsigmond korában. Domanovszky-Emlékkönyv. Budapest, 1937. 422—439. — A királyi személyes jelenlét bíróságának (specialis praesentia regia) a kancellárra mint az uralkodónak e minőségében állandó jellegű képviselőjére való végleges átruházása az 1378. és 1379. év fordulójára tehető. I. Lajos király egy Pozsonyban, 1378. ápr. 3-án kelt prorogatoriálisával „causam, quam Stephanus fililus Mathie et Andreas Alius Nicolai de Moytech contra .. .relictam... Michaelis filii Desew de Elephant ... in octavis ... medie quadragesime iuxta continentiam aliarum litterarum nostrarum in speciali presentia nostre maiestatis habere dinoscuntur-pro eo, quia negotiis nostris arduis occupati discussioni eiusdem cause vacare nequivimus", — május l-re halasztja. (O. L. Dl. 6517.) Ezt az oklevelét még a nagypecsét mellső lapjával pecsételték meg. De más már a helyzet 1379-ben. A pécsi káptalanhoz intézett evocatoriális mandátumában ui. azt írja a király, hogy az alperes ( ?) „coram nostra maiestate expectatus ... nostram specilaem in presentiam non venit, neque misit", azért (nostram specialem in presentiam) uj idézést rendelt el. Hogy pedig akkor e bíróság az uralkodó személyétől már valóban elszakadt, bizonyítja parancslevelének új és azóta állandósult megpecsételési formulája, mely szerint az már nem a király, hanem a kancellár pecsétjével volt megerősítve: „présentes autem propter absentiam venerabilis in Christo patris domini Demetrii archiepiscopi Strigoniensis, aule nostre cancellarii et sigilli nostri erga ipsum habiti, sigillo eiusdem fecimus communiri..." A káptalani jelentés címzése: „.. .regiam specialem in presentiam evocatoriális". (O. L. Dl. 6623.) Mivel pedig Demeter 1379. febr. 11-én már érsek és királyi kancellár, feltehető, hogy az állandó intézménnyé szervezett specialis praesentia regia vezetését is új méltóságával egyszerre vette át. Pór A.: Demeter bíboros esztergomi érsek. Az Esztergomvidéki Régészeti és Tört. Társulat második évkönyve. Esztergom 1898. 10—11. 1. 77 unacum... Iohanne archiepiscopo eccl. Strig., Demetrio Zagrabiensis, Petro Iauriensis et Iohanne Sirmiensis ecclesiarum episcopis,... Nicolao de Gara... palatino, Nicoiao de Zech... Croatiae bano, Georgio Bubek magistro tavernicorum regalium ac magistro Petro dicto Chirke, Nicolao flHo Nicolai de Haholt, Michaele filio Nicolai filii Trepk et aliis... in sede nostra iudiciaria sedentibus... 60