Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)

Kumorovitz L. Bernát: A zselicjakabi alapítólevél 1061-ből : "Pest" legkorábbi említése = Die Stiftungsurkunde von Zselicjakab aus dem Jahre 1061 : die früheste erwähnung von "Pest" 43-83

ugyanis időközben a király elé vitte ügyét, aki prelátusainak és báróinak a megítélésére bízta azt, s az eredményt 1376. júl. 5-én (Zólyomban) kelt döntvényében közölte az országbíróval. Eszerint — mivel a monostornak az országbíró előtt fekvő okleveleiből kétségtelenül kitűnik az apátság birtokjoga, valamint az, hogy az alperesek ezeket a birtokokat foglalás alapján bitorolják (occupative forent detenta), ezért a patrónusok tiltakozására való tekintet nélkül kell azokat a monostornak és apátjának visszaadni ; ezt tehát ítélet formájában rendelje el, s közölje az alperesekkel, hogy a patronátus, valamint a monostorral szemben elkövetett jogfosztás ügyében a birtokba való visszaiktatásról szóló hiteleshelyi jelentés benyújtásakor a prelátusokkal és bárókkal fog határozni, amikor a monostor jogaira vonatkozó s még az ő kezükben levő okleveleket is a bíróság rendelkezésére tartoznak bocsátani. Az országbíró a visszaiktatás végrehajtására Antal fehérvári kanonokot és saját ítélőmesterét: Lukács mestert küldte ki, tanúságul pedig a fehérvári káptalant kérte fel.

64 A káptalan 1376. aug. 6-án kelt jelentését (egy közbeeső perhalasztás után) Gyulai Jakab fia Miklós fiának: Mihálynak, továbbá Kemend-i Konrád fiainak: Jánosnak, Miklósnak, Istvánnak és Jakabnak, valamint Ders fia Miklós fiainak: Dersnek, Györgynek és Péternek (atyjuk közben meghalt) a jelenlétében, 1377. jan. 13-án mutatta be

65 az apát, mely arról szólt, hogy 1376. júl. 23-án s más reá következő napokon először a Somogy megyei Ormánságban Szent-Borbás,

66 Borcskonc, Lokócsa, Mogden, Gedesi, Andrásfalva, Budák, Halászi, Huruskolc, Bát, Poton(y), Bodies és Gerenda falvak, valamint Lazarci és Máté nevű prédiumok ; továbbá a Zselicségben és a Kapós folyón túl (in Selizio, in Seli et ultra Kapus) fekvő Apáti, Keresztes-Szent-Miklóslaka, Zarmp, Csiget és Újfalu, valamint a Lápa mentén egészen a Kapósig terjedő területen fekvő Lak és Usuráslaka falvak és három malom s Gerencemelléke és Filtelek falvak és prediálisi helyek, azután Gel(l)énfalva, Csabanos, Szent Balázs egyháza és tartozékai, Csomorlaka s Vörös Imre és Fekete János prediálisi helyei (loci prediales Emerici rufi,... Iohannis nigri), Botfenék predium, Csernekfalva, Petelaka, Irafalva, Gyarmat és Kötelaka falvak, Pál fia Tamás prediálisi helye, Z(s)ebe-fia-laka, Szabó Pál-laka prediálisi helyek; Szent-Luka falu és tartozékai; László-fia-János-laka, Kálozfalva, Falkoslaka, Tádéfalva, Magyarfalva, Gálosfalva, Veresalma, Buzarófalva, Triakfalva, Szent-Tamás, valamint tartozékai és prediálisi helyei; Karácson-fia-János-falva; Nádasd, Teres(z)tyénfalva, Demeterfalva, Hidegkút és Németi falvak birtokába beiktaták; Németi és Sárd faluban iktatást nem végeztek, mert ezeket Ders fia Miklós és fiai, valamint Szerdahelyi Mihály fiai okleveles alapon (vigore instrumentali) birtokolják, kik megígérték, hogy az országbíró előtt be fogják majd mutatni ezeket az okleveleiket. Az iktatás elvégzése után az országbíró emberei okt. 6-ra a király s a prelátusok és bárók bírósága elé idézték az alpereseket—, azzal, hogy a patronátus és az erőszakos birtokfoglalás ügyében ők fognak majd dönteni — s meghagyták nekik, hogy akkor a birtokukban lévő s a monostor jogaira vonatkozó okleveleket is hozzák el magukkal. A statutoriális jelentés benyújtása után Miklós fiai: Ders, György és Péter, valamint Mihály fiai: Jakab és János a saját és társaik nevében Bertalan veszprémi püspöknek 1242-i és László mester egykori nádornak és somogyi ispánnak szintén 1242-ből való privilégiális oklevelét mutatták be. 1. Az első arról szólt, hogy — amikor az Apor-nembeli Apor között egyfelől, másfelől pedig a Győr-nemhez tartozó Péter és fiai: Desiderius, továbbá István fia Mour és Konrád, valamint Saul mester és más — ebből a nemzetségből való nemesek között a zselici Szent Jakab-monostor patronátusa ügyében támadt perüket IV. Béla elé vitték, a király, minthogy tisztára lelki ügyről volt szó (causa... mere fuisset spirituális), teljes joghatósággal (pleno iure) a püspökre bízta kivizsgálását és elbírálását. A püspök úgy találta, hogy a monostor kegy64 Regesztánk teljes, azért az oklevél szövegét nem közöljük. 65 Eredetije: O. L. Dl. 6372. sz. 66 A helyneveket általában C

sankt i. m. alapján közöljük. 58