Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)

Seenger Ervin: III. Az Újkori Osztály – Kiscelli Múzeum – története 31-41

4. A Fővárosi Múzeum városligeti épülete (Erdélyi, Goszleth stb. felvételei) ajándékozásával megalapozza a múzeum fényképtárát. A vásárlások útján is gyarapodik a gyűjtemény: tárgyai metszetek, fényképek, vízfestmények, okmányok, pecsétnyomók és térképek. Ugyancsak 1899-ben bízzák meg Kuzsinszky Bálintot az aquincumi ásatások vezetőjét a múzeum megszervezésével és vezetésével, megbízatásának eredménye a múzeumi gyűjtemény közel ezer darabjának elhelyezése a városligeti épületben. A múzeum gyűjtőtevékenysége ettől kezdve mind intenzitásában, mind extenzitásában fokozódott. A műtárgyak zöme továbbra is az ábrázolások, de a főváros Gazdasági Hivatala a feloszlatott céhek nála őrzött tárgyait (könyvek, iratok, ládák, zászlók, pecsétnyomók) folyamatosan a múzeumnak adja át, és ezáltal lehetővé vált Budapest ipartörténete szempontjából oly fontos céhemlékgyűjtemény kialakítása. A múzeum 1907. évi megnyitását megelőző évek rendkívül eseménydúsak: 1901-ben a Főváros Tanácsa egyesíti az aquincumi és városligeti múzeumokat, ezek ettől kezdve „Fővárosi Múzeum" néven működnek. 1902-ben a Halászbástya északkeleti tornyában elhelyezik a várbeli domonkos-templom középkori eredetű faragványait. 1904-ben készült el a városligeti múzeumépület belső kiképzése. A már berendezett múzeumot 1905. I. 1-én Schöpflin Aladár ismerteti a Vasárnapi Újságban. 1906. IV. 3-án kelt határozat rendeli el a múzeum megnyitását a következő évben. 1907. június elsején az 1885. évi Országos Kiállítás képzőművészeti pavilonjában a Stefánia (ma: Népstadion) úton a nagyközönség számára is megnyílik a Fővárosi Múzeum. Mivel — amint láttuk — az eddigi gyűjtés római részlegét Aquincumban, illetve a középkori emlékek nagy részét a Halászbástyán helyezték el, a városligeti múzeumépületben elhelyezett gyűjtemények a mai Újkori Osztály, azaz a Kiscelli Múzeum gyűjteményének alapjait képezik. 32