Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)

Nagy Lajos: A Víziváros XVII. század végi topográfiája = Die Topographie der Wasserstadt zum Ausgang des 17. Jahrhundert 181 -249

az elnevezés nem ment át a köztudatba. 1731-től kezdve az utca elnevezése Freydthof Gasse.

76 A Kapás utca és a Széna tér közötti, tehát a mai Varsányi Irén utca két oldalán levő terület kiosztására az első adat 1694-ből való, amikor a Kamarai Adminisztráció két utca — a Csalogány és a Varsányi Irén utca — között undter dem so genanten wienner Thor, bey der ersten Passionsstation fekvő hatalmas területet a budai karmelitáknak adományozta majorság céljára." A terület fokozatos kiosztása, betelepülése is nyilvánvalóan megindul ekkor, s 1714-ben a horvátvárosi összeírás végén (nun folgen die Hauser bey dem Freüdthof undt Schiesz-Statt) már 31 telek szerepel ezen a területen.

78 A telkek száma 1716 után kezdett szaporodni, amikor a karmeliták nagy területének egy részét (a mai Csalogány utca 35—41. számú telkeket) apró telkeknek eladták, s a telkek számának a szaporodása az 1720-as években kapott nagyobb lendületet, egyrészt a mai Varsányi Irén utca 2—18. számú telkek kettéosztásaival, aminek következtében alakul ki a mai Csapláros utca vonala, másrészt pedig ennek az utcának a kialakulása után a karmeliták itteni területének további felosztásával. Utcahálózatról ezen a területen alig beszélhetünk. A Csapláros utca kialakulása előtt, 1714-ben említenek az összeírásban egy közt (gässel) a temető mellett (1 1/2 öl széles), s ez azonos azzal a közzel, mely 1720-ban a Gewöhrprotocollban is szerepel (ein gässel neben der Freydthofmaur),

79 mely a mai Erőd utca vonalának felel meg. Ez a köz a Szent Pétertemplom körüli település tárgyalása során említett vízfolyás mentén alakult ki, s a mai Csapláros utcáig tartott csak.

80 E településrész legkorábbi, s kezdetben egyetlen utcája a mai Varsányi Irén utca vonala, amelynek Johanns Gassen elnevezése 1718-ban fordul elő először, s 1720-tól kezdve vált általánossá. Az itt levő telkek fekvését 1716—1719 között általában vor vagy unter dem Wiener Thor határozták meg. A János utca elnevezés eredete a volt Szent János-kórház helyén 1710-ben létesített veszteglő ház (Contumaz-Haus), majd szegényház (1714: das arme Hausz) előtt ekkortájt felállított Nepomuki Szent János szoborral kapcsolatos.

81 A Szent János utca vonala a mai Mártírok útja és a Batthyányi utca közötti völgynek nagyjából a középvonalában halad. A XVIII. századi térképeken jól látható, hogy a Bécsikaputól levezető mai Ostrom utca természetes folytatása volt kelet felé, s közlekedési szempontból ez a legalkalmasabb útvonal egyrészt — s főleg — a Vár és a Duna között, másrészt a vízivárosi városfalnak a mai Széna térnél állott Újkapuja és a Duna között. A körülötte levő település, amely a felszabadító ostromok alatt, a Víziváros egyéb részeihez viszonyítva a legnagyobb mértékben elpusztult, a XVII. század végi, XVIII. század eleji felújítása után is egységes jelleget mutat. Felmerül tehát annak a feltételezésnek a lehetősége, hogy ez a terület korábban is egységes település volt, s a Halászvárosnál sokkal inkább azonosíthatónak látszik a középkori Taschentallal. A Szent János utca vonala valóban völgy, s ha a Taschen szónak nem a mai zseb, hanem a középkori bajor formáját és jelentését: dascha = marhatrágya,

82 vesszük figyelembe, szinte természetesen kínálkozik erre az útvonalra, mely völgy is, marhahajtó útnak is alkalmas, a Taschental elnevezés. • * * 76 Főv. Lt.—BL. Gewöhrprotocoll, Horvátváros, 1711. máj. 2., 1730. nov. 13., 1731. jan. 1877 Főv. Lt.—BL. Gewöhrprotocoll, Wasserstadt, 1703. nov. 1. 78 Ld. 72. jegyzet. — No 89—119-ig. — Kovács Lajosnak (i. m. 63.) arra az állítására, hogy csak 1712 után épült volna be a temetőtől a Széna tér felé eső terület, bizonyíték nincs. 79 Főv. Lt.—BL. Gewöhrprotocoll Wasserstadt, 1720. szept. 8. 80 Ezt a vízfolyást a Gewöhrprotocollokban is említik. 1767. márc. 17.: a telek „so dem Wasser unterworfen." — 1767. ápr. 19.: „Wassergraben". 81 Főv. Lt.—BL. Gewöhrprotocoll Wasserstadt, 1716. dec. 30. 1718. nov. 30., 1719. máj. 17., 1720. jún. 19. — Gárdonyi Albert : A hajdani Szent János-kórház Budán. — Bud. Rég. XV (1950) 567. 82 Andreas Schmeller : Bayrisches Wörterbuch. München, 1872. I. 555. 201