Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)

Nagy Lajos: A Víziváros XVII. század végi topográfiája = Die Topographie der Wasserstadt zum Ausgang des 17. Jahrhundert 181 -249

tették.

48 A vízmű a budai ostrom alatt tönkrement, elpusztult. Helyreállítása — úgy emlékeztek rá vissza, mint csöves nyomókészülékre — a felszabadulás első hónapjainak egyik legsürgősebb gondja volt.

49 1686 novemberében azt javasolta az Udvari Kamara Werlein budai kamarai inspektornak, hogy amíg ez a vízmű elkészül, addig — miként a török időkben — bőrzsákokban „mit ainschichtigen Pferdten" hordják a Várba a vizet.

50 Ezt a török vízszállító utat — a mai Jégverem utca vonalát — használták aztán a felszabadulás után is. A Jégverem utca — ein hohes gässl — Roszsteig elnevezése nyilvánvalóan erre a lovakkal való vízszállításra vonatkozik. A Zaiger a vízszállítást az utcaelnevezés magyarázataként nem említi, csak annyit jegyez meg, hogy azért nevezik így: weilen man hierdurch aus Vöstung die Pferdt ins wasser zu reiten szokták. (A Zaiger szerint a Dunából való vízhordás a Várba a Wassergässelen, a mai Pala utcán keresztül történt.) A vízivárosi alsó fertály déli határa tulajdonképpen a törökök által épített vízművet védő fal volt, s utolsó kelet-nyugati utcája pedig a mai Jégverem utca. A Roszsteig vonalának felszabadulás előtti meglétét igazolják a mai Jégverem utca 8—10. számú telken talált régi fundamentum maradványok, valamint a Fő utca és Jégverem utca sarkán levő telek régi jó kőfalai (noch zum theil guts alts gemeür). Az utca, illetve a vízhordást védő fal települési részt lezáró jellegét pedig jelzi a Kapuciner gässelnek (ma Farkas bíró utca) a Rószsteignél való végződése. A Fő utca nyugati oldalán a Jégverem utcától felfelé a Ponty utcáig csaknem valamennyi telken volt több-kevesebb régi fal (hat noch etwas von alten mauren; hat noch ein theil alts gemeür; hat zum theill gute mauren; hat noch vill alts gemeür), sőt a mai Fő utca 18-ban pincét, a Fő utca 16-ban pedig pincét és boltozatos helyiségeket (gewölber

51 und keller) is összeírtak. A Fő utca 16. számú ház udvarán a XVIII. század eleji épület részeként ma is áll egy XV. századi épület: „pincéjét félköríves dongaboltozat fedi, a keleti falat lesarkított élű kőheveder váltja ki, a külső falsarkok kőkváderekkel armírozottak".

52 A vízivárosi Zaigerban sok jó régi fallal rendelkező telek csak 22 van, boltozatos helyiségeket, tehát meglehetős épségben fennmaradt középkori épületeket csak 5 telken találtak (No 45: Fő utca 11—13, No 50: Fő utca 12, No 52: Fő utca 16, No 75: Szőnyeg utca 1—3, No 76: Szalag utca 7.), s ezen kívül épen maradt pincét a Fő utca 18-ban (No 53). E hat telek közül négy a Fő utcának a Jégverem utca és Pala utca közötti szakaszán volt, s ezeknek egyike a Fő utca 16-ban ma is álló épület, mely a Vízivárosban ma már az egyetlen fennmaradt középkori épület. Fennmaradását nyilvánvalóan nemcsak a véletlennel, hanem jelentőségével is lehet magyarázni. A ma is két emelet magasságban álló épület zömök toronyszerűségével felveti annak a lehetőségét, hogy az 1529-ben a „Zentpeter martyr" külvárosban említett Vörös Toronnyal

53 azonosítsuk. Az épen maradt középkori épületeknek ez az együttese pedig minden kétséget kizáróan bizonyíthatja, hogy a Vízivárosnak ez a része jelentőségében kiemelkedik a Vár alatti település egyéb részei közül. S nemcsak a Fő utcának ez a része, hanem a Wasser Gässel (ma Pala utca) is jelentős volt: az 1695-ben itt öszeírt 11 telek közül 8 telken volt régi falmaradvány, kettőn pedig fundamentumok. A Zaiger az utcaelnevezés magyarázataképpen jelentőségére csak annyiban utal, hogy a várbeliek ezen az utcán keresztül hordják a vizet a Dunából. De az, hogy ez az út a Zaiger szerint is laufft von dem Wasser Thor bisz zu der Donaw, annak nyilvánvalóan nemcsak a vízhordás volt az oka, hanem az, hogy — az elnevezés is erre utal inkább — 48 Károlyi A.—Wellminn I. : i. m. 170. — Veres E. : Gróf Marsigli Alajos Ferdinánd olasz hadi mérnök jelentései és térképei Buda vár 1684—1686-iki ostromairól, visszafoglalásáról és helyrajzáról. Bud. Rég. IX. (1905) 164. 49 Bánrévy Gy. : i. m. 7. 50 OL.—KA. Hofberichte, 1686. nov. 20. 51 Gewölb alatt a Greischer által készített Zaigerekben nem boltot, hanem boltozatos helyiséget kell érteni, v.o. Nagy L. : i. m. Adattár. 52 Horler M. : i. m. I. 638—640. Közli az épület alaprajzait és hosszmetszetét is. 53 Rupp J. : Buda-Pest és környékének helyrajzi története. Pest, 1868. 190. 196