Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)

Kubinyi András: Budafelhévíz topográfiája éa gazdasági fejlődése = Topographie und wirtschaftliche Entwicklung von Budafelhévíz 85-180

tömegeivel szembeni) birtokos jellegükből következő ellentéteik képeztek. De nem lehet mindenben azonos érdeket találni a nagykereskedők különféle típusai között: a posztó és szarvasmarhakereskedők, külföldi cégek, vagy hazai feudális urak ügynökei, ipari érdekeltséggel is rendelkezők, vagy elsősorban mezőgazdasági ingatlanból élők között. Megint más volt az érdeke a kül- és megint más a belkereskedelem területén működőknek. Úgy tűnik, hogy előbbi inkább a „német", utóbbi a „magyar" patríciusok területe volt.

436 Budán a külvárosok voltak elsősorban ipari jellegűek: közöttük pedig főleg Szentpéter. (Tótfalu és Lógod talán inkább mezőgazdasági, Alhévíz vegyesen ipari és mezőgazdasági.) A külváros ipari jellegét a XIV. század elejétől ki tudjuk mutatni. 1345-ben arról hallunk, hogy egymás mellett áll a külvárosban egy-egy takácsnak, szűcsnek és nyílkészítőnek a háza.

437 1354-ben külvárosi carpentariust említenek.

438 Adatainkat szaporíthatnánk. Különösen sok adat van a XVI. század eleji bortized lajstromokban. A külvárosban találjuk meg az iparos neveket viselő utáck többségét is.

439 A vár — talán a magas házárak következtében is 440 — elsősorban a kereskedő patríciusok (és az udvari tisztviselők, főpapok és főurak) negyede volt, aho] ha iparos háztulajdonost látunk, az általában csak a vezetőrétegből származhatott. (Pl. Máté üveggyártó budai bíró.) Iparosokra utaló utcanév csak kettő volt a várban: az ötvös és a posztómető, azonban ez utóbbi a posztókereskedőt jelentette.

441 A szentpéteri külváros gazdasági jelentőségét jól látta Pierre Choque, a XVI. század elején Budán járt francia herold:

442 Szerinte a kereskedők- és iparosok a Várhegy és a Duna közti városrészben laknak. Megjegyezzük azonban, hogy ezek mellett a szőlőtermelésnek is nagy jelentősége volt. A hévízi lakosságot ezer szál fűzte ehhez a külvároshoz : annak lakosai uralták malmaikat stb. Vajon ez a kapcsolat a lakosság foglalkozásában is hasonlóságot hozott-e létre, a hévízi lakosság azonos gazdasági szinten élt-e, a szentpéteri külvárossal? 2. Hévíz lakói és foglalkozásuk Ipar Hévízi lakosokra elég nagyszámú adatot találunk okleveleinkben, különösen a XVI. században. Az 1500—1530-ig terjedő korszakból kilencvenhárom itteni világi lakosra találtunk adatot, melyek egyharmada a bortizedlajstromokból, másik harmada a malomperekből származik. A kilencvenhárom névből negyvenegy foglalkozást jelöl, ami tehát vagy saját, esetleg szülei foglalkozására utal, ezen kívül további három személy foglalkozását egyéb adatok alapján tudjuk megállapítani, (egy-egy mészárosmester, építőmester és deák). így tehát negyvennégy embernek, a névről ismert felhévízi lakosság közel felének ismerjük a foglalkozását. 436 Kubinyi A. : Budai kereskedők... 106. — Uö. : A városi rend... 223 old. 155 j. 437 1345. dec. 12. : Ol. Fkgy. Révay cs. lt. Doc. div. fam. fasc. I. nr. 10. — Már 1303-ban említenek egy külvárosi szabót. MonStrig. II. 523. 438 AO. VI. k. 191—2. 439 A Takács utcát már az 1441-es plébánia-határper is említette. A bortizedlajstromok feldolgozását Szűcs Jenőtől várjuk. 440 Gereich £_ ; Gótikus házak 158. 41 Pataki tévesen a Várba helyezi a német mészárosok utcáját, (i. m. 252, 254,) — A német mészáros és mészáros utcák azonosak, mint ahogy a német mészáros céhben is sok magyar van. (Vö. a Céh-könyvet.) A mészáros utca helye a külvárosban volt: 1513: in suburbio Budensi in vico Mezaroswcza vocato, Prot. Bud. 189. A mészároscéh oltára a taschentali Irgalmasság anyja kolostorban volt (1502: Dl. 46582.) ez is mutatja, hogy a külvárosban is éltek németek. 42 „Au dessoubs de la dite ville et chasteau y a une ville hors de murs d'icelle qui respand jusques au fleuve et riviere de le Dunavie, ou font résidence les marchans et mécanicyens ayans l'administration et cognoissance des marchandises venantes y tant de 1' autre part d'icelluy fleuve." MTT XXIII. 109. 158