Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)

Kubinyi András: Budafelhévíz topográfiája éa gazdasági fejlődése = Topographie und wirtschaftliche Entwicklung von Budafelhévíz 85-180

Visegrádra költözésével. Valószínűleg Visegrád még nem volt berendezkedve a dikasztériumok elhelyezésére, és ezért kiépüléséig a központi fekvésű Hévízen működött ideiglenesen a kúria. Helyi elhelyezésére valószínűleg az apácák tulajdonába átmenő régi királyi kúriaépületet használták.

377 Nemcsak a királyi bíráskodás központja volt azonban Hévíz, hanem — a fentinél állandóbb jelleggel — Pilis megyéé is. Legalábbis a XV. század végétől a Pilis megyei szolgabírák rendszeresen Felhévízen székelnek, és itt tartják a megye ítélőszékét.

378 8. Felhévíz a mai városalaprajzban Ha meg akarjuk ismerni a középkori Felhévíz elhelyezését, a XVII—

XVIII. századi térképekből kell kiindulnunk. A legalkalmasabb erre a célra a De la Vigne féle 1686. évi térkép, amelynek arányai ugyan nem mindig pontosak, de utcahálózata hitelesnek látszik (21. kép). Ezen kívül egy 1777-es és egy 1786—1792. évi térképet lehet felhasználni.

379 Látszólag ellentétes a De la Vigne térkép és a két utóbbi. Az előbbin látszik ugyanis egy a Duna melletti városkaputól északnyugati irányban haladó útvonal, továbbá a városfal első megtörésétől két útvonal indul ki észak felé, amelyek közül az egyik inkább északkeleti irányt követ és az előbbi utat metszi, míg a másik jobban észak felé a Császármalomhoz vezet. Úgy tűnik, hogy a későbbi térképek csak ez utóbbit mutatják. Valójában a másik két útvonal is megvan. A városkaputól kiinduló útvonal, ha törésekkel is rajta van az 1777-es térképen, de hiányzik a hegyvidék irányában a folytatása, míg az 1786—1792-es térképen épp a hegyvidéki része látszik világosan. Ez az út a már fentebb ismertetett árok vonalát követi pontosan, és megfelel a mai Fekete Sas — Rómer Flóris utcának. A másik, ezt keresztező útvonal, ha nem egészen pontosan azonos a De la Vigne térképen láthatóval, szintén fel van tüntetve mindkét későbbi térképen: a mai Bem József— Tölgyfa utca — Mártírok útja vonala a hídig. Az eltérés kizárólag a De la Vigne térkép hibájából származik. 377 Az országbíró és a kúria működése lényegében ma is tisztázatlan, pedig tisztázása mind közigazgatás- mind jogtörténeti szempontból igen fontos lenne. Vö. Hajnik I. : A magyar bírósági szervezet és perjog az Árpád- és a vegyes-házi királyok alatt. Bp. 1899. 33. — Az alábbiakban — kiadott forrásokra támaszkodva — kívánunk néhány adalékot szolgáltatni ehhez a kérdéshez. Az uralkodó 1323 elején még Temesváron van (AO. II. k. 65—66.) onnan Nyugat-Magyarországra megy, majd július 1—6-ig Budán tartózkodik (uo. II. k. 79—80.), július 13-án pedig már Visegrádon keltez, (uo. II. k. 80—1.). Ezzel kezdődik az Anjouk visegrádi tartózkodása. Ezalatt az országbíró — Hontpázmány nembeli Lampert mester, csanádi ispán — rendszeresen Temesváron adja ki okleveleit. Vö. 1319: uo. I. k. 517, 519; 1320: 565; 1321: 605, 616, 633; 1322: II. k. 3, 5—6. A nagykállói Kállay-család levéltára (a továbbiakban Kállay) I. k. Bp. 1943. 155. sz., AO. II. 17—8, 29—35, az év végén azonban — nyilván a háborús események következtében — Zágrábban van (október 2) és egy ügyet a hadoszlás utánra halaszt: uo. II. k. 50—1. Az uralkodó 1323 közepén bekövetkezett Visegrádra költözésével egyidejűleg Lampert Budafelhévízen jelenik meg, és ezentúl itt működik a kúria: augusztus 8.: AO. II. 84 és Kállay 192. sz. ; szeptember 23.: Kállay 194. sz. ; december 15.: AO. II. k. 106—107; 1324. február 17.: uo. 113—4. Három nappal később azonban Visegrádon ítélkezik: úgy látszik, a visegrádi építkezések már előre haladtak, vagy az uralkodó rendelte sürgősen magához: 1324. február 20.: Archiv mesta Bratislavy. Inventar stredovekych listin . . . Praha, 1956. 46. sz. A tavasszal azonban újból Felhévízen találjuk működni : május 16. : Kumorovitz L. B. : Veszprémi regeszták. 147. sz. Július 15-én már halott: AO. II. k. 147—8. — Utóda Köcski Sándor már csak Visegrádon működik, első adatunk 1324. december 16-áról van: Kumorovitz L. B. : előbbi.m. 157. sz. Köcskivel kezdődik az a rendszer, ami aztán végig megmarad : az országbíró neve elé kiteszik a comes címet. Lehet, hogy valami változás következett be ekkor. 378 L. pl. 1502: a budai káptalan egy vizsgálat alkalmával „ad oppidum Felhewyz locum scilicet sedis iudiciarie comitatus Pilisiensis" száll ki. Dl. 21130. 379 L. a 22., 5. és 6. sz. képet. 142