Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)

Kubinyi András: Budafelhévíz topográfiája éa gazdasági fejlődése = Topographie und wirtschaftliche Entwicklung von Budafelhévíz 85-180

17. A Császármalom az 1860-as évek elején (Mirkovszky rajza). Die Kaisermühle anfangs der 1860er Jahre (Zeichnung von Mirkovszky) is malmoknak kellett lennie, mégpedig a királyi malom és a káptalani malom jöhet csak szóba. (Utóbbi volt, miként láttuk a királyi vashámor, és talán akkor a királyi malommal is össze volt kötve.) A káptalani malomnak a Császármalommal való azonosítása ellen szól a Babochayval kötött szerződés, hiszen Babochaynak kőépületeket kellett itt emelnie. Ezek szerint vagy a királyi malommal azonos a Császármalom, és akkor ez is a XV. század végi hámorhoz tartozott ; és akkor a káptalan malma a XVIII. század végi térképeken a Császármalom melletti malommal azonos, ebben az esetben az épület XV. századi; vagy pedig a török forrásoknak van igaza, és ez esetben várszerű kiképzését akkor nyerte, amikor a meglevő középkori malmokat puskaporőrlő malommá alakították át a törökök. A Császármalom a törökkor után is malom volt.

358 Pontos építési idejét csak ásatások tudnák tisztázni. A malomper adatainak megértéséhez ismernünk kell a malomtechnikát is. Mi is a malom: „malomnak nevezünk minden olyan kerékműves szerkezetet, amely különböző anyagokat megőröl, azaz apróra zúz, tör, de olyanokat is, amelyek apró darabokat egybegyúrnak".

359 A vízimalmoknak két fő fajtája van, a kanalas és a kerekes malom. Az előbbinél a vízkerék tengelye függőleges és egyszersmind a malomkövet is hajtja. A vízkereket a víz folyása forgatja. A kerekes malom lehet alul- és felülcsapó.

360 Az alulcsapó malomnál már nem közös a tengely. A vízkerék tengelye vízszintes, a malomköveket hajtó szálvas függő358 Irodalmát 1. Bp. Műeml. II. k. 290—1. — A malmok számát nem tudjuk megadni. Ügy látszik a XVI. sz. elején egy-egy óbudai apáca, káptalani és királyi malom mellett két szigeti apácatulajdonban levő malom volt itt. A XVI. század elején itt járt Pierre Choque valóban öt malmot említ. Marczali H. : Közlemények a párisi nemzeti könyvtárból. MTT. XXIII. Bp. 1877. 111. 359 Lambrecht K. : A magyar malmok könyve. Történeti anyag. (Iparosok olvasótára, XXI. évf.) Bp. 1915. 10—1. 360 Uo. 30—1. — A magyarság néprajza, I. k. Tárgyi Néprajz. I. rész.

3 é. n. h. n. 45. 137