Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)

Kubinyi András: Budafelhévíz topográfiája éa gazdasági fejlődése = Topographie und wirtschaftliche Entwicklung von Budafelhévíz 85-180

12. A budai ásatásoknál előkerült Szentlélekrendi pecsétnyomó (elölnézet). Das bei den Ausgrabungen in Buda zum Vorschein gekommene Siegel des Heiligen-Geist-Ordens (Vorderansicht) Á 13. A Szentlélek-rendi pecsétnyomó lenyomata. Abdruck des Siegels des Heiligen-Geist-Ordens nyomó,

323 amelyen a kettőskereszt, a Szentlélek-rend jelképe látható,

324 körirata: S Sancti Spiritus de Vrbe (12—13. kép). Urbsnak csak Rómát nevezték ebben az időben, viszont a római ispotály pecsétnyomája nem veszhetett el Budán, és különben is bizonyára sokkal díszesebb kivitelű volt. Nyilván ezzel a pecséttel erősítette meg Esztergomi János a konfraternitásba való felvételt igazoló okleveleit. Mohács után úgy látszik eltűnik a Szentlélek-rend Hévízről, és János király érvényesíteni próbálta kegyúri jogait. Először az 1520-as évek végén Athinai Márton királyi titkár és fehérvári őrkanonoknak adományozta az ispotály rektori címét, tehát javadalmát, nyilván commenda-ként.

325 Később azonban nagyarányú ispotály-építkezésekbe kezdett, amelyek befejezését még a Habsburgokkal való béketárgyalások alkalmával is kikötötte magának. Igaz, hogy itt a prépostság területén építendő ispotályról szól, de lehet, hogy csak a helymeghatározás pontatlan.

32 6 6. A hévízi malmok és fürdők A Józsefhegy és a Duna közti területen, ott ahol ma a Lukács- és a Császárfürdő áll, található Budapest egyik legjelentősebb melegvizű forráscsoportja. Nemcsak a hegy oldalában, a Malomtóban találunk forrásokat, hanem a mai fürdők területén is. A források különböző hőfokúak, találunk meleg és hidegvízű forrást egyaránt.

327 A melegvízforrások (s talán kevésbé az ősmagyarok „víztisztelete")

328 következtében már a korai időkben vonzódott ide az ember. Láttuk, hogy ide települt a Szentlélek-ispotály, és malmokat, továbbá fürdőket létesítettek itt. Legkorábban a malmok mutathatók ki. A vízimalmokat már a római korban ismerték.

329 Csehországba és Baltikumba a XII. században jutott el, hazánkban szintén a XII. század közepétől mutatható ki, sőt a XIII. század elején már kallómalmok is találhatók 323 BTM. 51. 2132. lt. sz. 324 Lind K. : Blätter für ältere Sphragistik. Wien, 1878. 4. t. 3. sz. 325 A podmanini Podmaniczky-család oklevéltára, II. Bp. 1939. 431—2. 326 1536 elején János király követei által előterjesztett békepontok között. Magyar Tört. Emlékek, I /1. k. Magyar Tört. okmánytár a brüsseli országos levéltárból és a burgundi könyvtárból (I. k.) Pest, 1857. 332. 327 Liber E. : Budapest-fürdőváros kialakulása, I. k. Budapest, 1934. (Statisztikai Közlemények, 74/1. k.) 86—7. — Horusitzky H. : i. m. 166—70. — Ezt már Wernher is tudta: i. m. 848—9. 328 Liber: i. m. I. 206. 329 Feldhaus, F. M. : Die Technik der Antike und des Mittelalters. Potsdam, 1931. 162

5 214, 223. — Bloch, M. : Avènement et conquêtes du moulin a eau, Annales d'histoire économique et sociale. VIL 1935. 538. skk. i -v <; 9 Tanulmányok Budapest múltjából 129