Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)

Kubinyi András: Budafelhévíz topográfiája éa gazdasági fejlődése = Topographie und wirtschaftliche Entwicklung von Budafelhévíz 85-180

kőznünk a pesti rév történetével is, mert a pesti rév körüli viták magyarázzák a jenői révre vonatkozó adatokat is. Meg kell először különböztetnünk a réveket a kikötőktől. Előbbi az átkelésre alkalmas Duna-szakaszt, utóbbi a kikötésre alkalmas helyet jelenti. Természetesen a kikötők a révhez tartoztak —• bizonyos fokig. A pesti rév kikötői Pesten és Budán,

101 míg a jenői Jenőn és Felhévízen voltak.

102 A kikötők amellett, hogy a révátkelés céljait szolgálták, a dunai hajózás központjai is voltak. A folyón felfelé való hajózás már abban az időben is vontatással történt, miként a XVIII. században.

103 Más hajótípus volt alkalmas a távolsági szállításra és megint más a révátkelésre. Okleveleink is megkülönböztetik a hajókat és hajósokat (navis és nauta) a révhajóktól és révészektől (carina és carinarius).

104 Ezek szerint egy kikötőben két különféle típusú hajós működött. Közöttük az időnkénti ellentéteket az okozza, hogy míg a hajósok átkelésekre is vállalkozhattak, a révészek csak a helyi forgalom lebonyolítását tudták ellátni. Így aztán olykor egymás ellen is pereskedtek.

105 Bár a közös ellenfél, az egyházi vámtulajdonos ellen többnyire közösen lépnek fel.

106 A pesti kikötőben élő hajósok, illetve révészek már igen korán

107 szervezeteket hoztak létre. Egy-egy réven belül ugyanahhoz a közösséghez tartoztak mindkét kikötő révészei, illetve hajósai.

108 Lehet, hogy a későbbi időben már egybeolvadtak a révész és hajósközösségek, de igazolni ezt nem tudjuk. Szervezetüket többnyire csak „magistri nautarum seu carinariorum portuum civitatum regalium Pesthiensis et Budensis", vagy ehhez hasonló néven emlegetik,

109 de már 1285-ben universitas societatis nautarum de Pest et de Yeneu elnevezés is szerepel.

110 1466-ban azonban confraternitas-nak, és a confraternitas székházát magyarul céhháznak nevezik, ami arra mutat, hogy lényegében céhszerű szervezetük volt.

111 A pesti révnél a központ Pesten volt, ide tartozott a budai kikötő is. A pesti hajóscéh szervezete azonban eltért a többi magyar céhtől. Élén egy rector, villicus vagy iudexnek nevezett bíró állott,

112 testületük pedig — bár Pest város területén működött — nem tartozott a városi tanács alá: önálló községi szervezet.

113 Ez a jogi különállás a révészközség kialakulásából vette eredetét. A hajósok, illetve révészek ugyanis eredetileg királyi conditionariusok voltak, akik az uralkodót hajóval szolgálták, amint ezt a jenői és hévízi hajósok példája is igazolja. Ezek ugyan a XIII. század második felében az apácák birtokába kerültek,

114 a pestiek azonban megőrizték a királytól való függést, annak ellenére, hogy a conditionarius réteg egyébként a XIV. század folyamán lényegében eltűnt. Kezdetben Pesten is minden jel arra mutatott, hogy a hajósok a többi Buda területén élt királyi szolgálónéphez hasonlóan beol101 Vö.: pl. 1495. július 1.: Dl. 20336. 102 Pl. 1462. november 30.: Dl. 15785—87. 103 Domanovszky A. : i. m. 171. skk. 104 Vö.: 1392. december 9.: Fejér: X/2. 39—42. 105 Vö.: 1425. január 25.: Dl. 11628. 106 L. fenn 104. j. 107 Már 1268-ban villicusa van a pesti nautáknak. Bp. O. I. k. 100—1. 108 L. 101—2. j. 109 Vö. 1494.: 01. Ft. Veszprémi kpt. orsz. It. Instr. regn. B. 37. — 1495. július 1.: Dl. 20336 stb. 110 1285. június 14.: Bp. O. I. 217. 111 Kovachich M. G. : Formulae solennes styli. Pest, 1799. 377. — Vö. Lederer E. : i. m. (Iparososztály) 48—49. 112 1268: villicus, Bp. O. 100. — 1287: villicus, uo. 231. — 1290.: rector; uo. 260. — 1326: iudex, Fejér G. : VIII/3. 56. — 1454 : iudex, Capsa Bud. 1. a. fasc. 3 nr. 7. — 1466 : magister, mellette seniores, vagy iurati, Kovachich M. G. : i. m. 376—7. — 1492 : magister, Knauz N. : A budai káptalan ... 54. sz. — 1495 : iudex, Dl. 20336. 113 Ezt legjobban bizonyítja a 111. j-ben idézett 1466. évi szerződés a város és a céh között: a hajósok az idegen borok után egy eléggé jelképes városi adót fizetnek, saját termésű boraikat házaikban adófizetés nélkül mérhetik ki. Ebből következik, hogy házaik sem tartoztak a tanács alá. 114 L. fenn. 104