Tanulmányok Budapest Múltjából 16. (1964)

Kubinyi András: Budafelhévíz topográfiája éa gazdasági fejlődése = Topographie und wirtschaftliche Entwicklung von Budafelhévíz 85-180

4. A Bem tér és a Bem József utca a XIX. század második felében (Marek-féle térkép). Der BemPlatz und die Bem József-Gasse in der zweiten Hälfte des XIX. Jahrhunderts (Die Mareksche Karte) tehát a település egyházi és világi központja. Ez az egységes település az oka annak, hogy Buda vasarait Hévízen tartják (1. alább), és Hévízet Buda külvárosának nevezik.«« Csak a plebamahatár, illetve városfal vágta ketté. A Szt. Péter külváros eredetileg Hévízzel egyszerre épülhetett, helyesebben mindkettő a regi Gezavasarhoz, ami helyileg éppen a település központja, tartozott. Az itt élő királyi 88 Lovas E.: Arpádházi boldog Margit élete. Budapest, é. n. (1939) 314. és uo. 2. j. mutatott rá, hogy felhévízi Vóka fia Jánost 1271-1274. között bekövetkezett gyógyulásánál suburbium castri Budensis-belinek nevezik. 99