Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Kumorovitz L. Bernát: A budai várkápolna és a Szent Zsigmond-prépostság történetéhez = Zur Geschichte der königlichen Burgkapelle und des St. Sigismund-Kollegiatstiftes zu Buda 109-151

nája rectorat és négy specialis káplánját.

207 Nagyjából ilyen lehetett a királyi kápolna szervezete és udvari funkciója már Albert óta és Zsigmond kápolnarendszerének a felbomlása után, valószínűleg osztrák, lengyel és cseh példák hatása alatt vette fel a kizárólag liturgikus feladatok ellátására kialakított szomszédos udvari kápolnaformát. I. Ferdinánd bécsi kápolnája például 1524-ben káplánokból és énekkarból áll. A négy udvari káplán (Hofkapläne) elöljárója az „Obriste Caplan"

208 (summus capellanus), s egyiktik az udvari elemosinarius tisztét is betölti. A kápolna szolgája: a „Mesner".

209 JEGYZETEK 1 L. 148. jegyzet. 2 ív- 93- jegyzet. 3 X. Schier, Buda sacra sub priscis regibus. Viennae 1774, 44. — M. Schwartner, Introductio in rem diplomaticam aevi intermedii, praecipue Hungaricam. Budae 1780, 288—289, 293.— Knauz N., A budai királyi várpalota kápolnája. Pest 1862. — Rwpp, (a 10. jegyzetben i. m.) 122. 4 Fejérpataky, (a 147. jegyzetben i. ni.) 17—67. — Balics L., A római katolikus egyház története Magyarországon. II. 2. Bp. 1890, 106—112. — Hajnik, (a 147. jegyzetben i. m.) 58—59. — Hajnal /., IV. Béla kancelláriájáról. Turul 32 (1914) 2—8. — Gárdonyi, (a 130. jegyzetben i. m.) 89—106, 174—196. — Szentpétery, (a 147. jegyzetben i. m.) Századok 48 (1914) 440—445.— Balics kápolnameghatározása csaknem olyan jó, mint a Fleckensteiné (1. Lexikon für Theologie und Kirche. V. Freiburg i960, s. v. Hofkapelle). 5

L. 131. és 147. jegyzet. 6

L. 9. jegyzet. 7 A nyugati nagy egyházszakadás korának (pisai) pápája. Letétetett a konstanzi zsinaton. (1410. máj. 17.—1415- máj. 29.) 8 . . . quod, prout idem Pipo nobis exposuit, tu. . . in honorem et sub vocabulo beaté virginis Marie decrevisti collegiatam ecclesiam pro uno preposito et certis canonicis. . . in civitate Bude erigere et sufficienter dotare et iam tandem fundari feceris et exponi multa millia florenorum et ad consummationem et prosecutionem intendere salutarem. . . A. Theiner, Vetera monumenta historica Hungáriám sacram illustrantia. II. Romae 1859, 188. — Ortvay T., Oklevelek Temes vármegye és Temesvár város történetéhez. I. köt. Pozsony 1896, 431-435.Történelmi Tár VII (1884) 229. (említés). — Mályusz F., Zsigmond kori Oklevéltár H/2, 396. 7807. reg. - Ezt az oklevelet már sokan használták, mégpedig (Theiner alapján) helyesen. Ortvay kiadásában azonban a ,,Bude" szó előtt egy V betű áll, szerinte tehát a kérdéses kápolnát Óbudán kellene keresnünk. Mivel Kaprinai kéziratos művéből (Egyet. Könyvtár Kézirattára, fol. torn. XIV. A. 89—90.) írta ki az oklevél szövegét, Kaprinai pedig Cseles Mártonnak Péterff y számára készített másolatát vette fel gyűjteményébe, ebben pedig a "Bude" előtt egy kurzív E betű látható, melyet Ortvay (tévesen vagy talán önkényesen) V-nek olvasott, az eredeti szövegbe való betekintés vált szükségessé. A Vatikáni Levéltárból szerzett fotókópiából kiderült, hogy a pápai registrumban (Reg. Vat. 342. f. XXXIv.) a Cseles által leírt E betű a ,,Bude" szó kezdőbetűjének a ciráda ja (svolazzója), amely a betűtől különválasztva valóban E-nek olvasható. Hogy a registrum szövegének írója miért nem írta Buda B-jét olyan szépen, mint a registrumban gyakran szereplő Bononie-jét, annak az lehet a magyarázata, hogy az utóbbi esetben a szó szokványos volta miatt tolla automatikusan tökéletes formájú betűt alakított, Buda esetében azonban — annak szinguláris volta miatt - az előtte fekvő fogalmazvány alapján rajzolnia kellett az általa valószínűleg nem ismert helynév betűit, eredménye pedig - a többi B betűhöz képest - esetlen, s ezért félreérthetővé vált. 132