Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Nagy Lajos: Soproni szemle. Helytörténeti folyóirat. IX-XIV. 1955-1960. Kiadja: Sopron város tanácsa. Szerkeszti: Csatkai Endre 725-729

zium Sopronban 1657—

1674-, A soproni evangélikus líceum tanulóifjúsága a XVIII. században stb.) igen sok lényeges és fontos adatot közlő cikk jelent meg mind a tanulmányok között, mind pedig a helytörténeti adattárban. A Soproni Szemlének mindezek a tanulmányai és közleményei a város történetének egyre több ismeretlen kérdését világítják meg, s egyre közelebb vezetnek ahhoz a célhoz, hogy a város újkori történetének megírását sikeresen megoldják, s emellett igen hasznosan szolgálják annak a szinte országos érdeklődésnek a kielégítését, amely Sopron iránt megnyilvánul. A Soproni Szemle jelentőségét és fontosságát a soproniak is elsősorban abban látják, újramegindulásával is azt remélték, hogy „ha megvalósulhat a Soproni Szemle tervbevett folytatása, ez mindenesetre nagy lépéssel vihetne előre Sopron történetének s megfelelő kutatógárda kinevelésének az ügyét." Világosan látták, hogy „Sopron részletes történetének megírására, akárcsak a középkoréra is, felelősséggel ma még senki sem vállalkozhat. Városaink között a forrásanyag gazdagsága tekintetében Sopron áll az első helyen. Ilyen forrásanyagnak a feldolgozásából kell megszületnie olyan tapasztalatoknak, amelyeket más, gazdag forrásanyaggal nem rendelkező városok, köztük Budapest történetének most folyó megírásánál lehet hasznosítani." (Mollay Károly: Sopron a középkor végén. 1956, 31.) Éppen ezért azok a cikkek, amelyek a Soproni Szemlében a város középkori történetének kérdéseivel foglalkoznak, a felvetett kérdések jelentőségének és a megoldásukra tett kísérletek módszerének következtében nemcsak általános érdeklődést váltanak ki, hanem igen tanulságosak (gondolatébresztők vagy vitára ösztönzők) a várostörténészek számára is. Az egyik ilyen kérdés az Ödenburg név keletkezése volt. A kérdés vitát váltott ki, s a vitában felvetődött Sopron építéstörténetének legfontosabb két kérdése: mikor épült és hogyan alakult ki a belváros? Az egyik felfogás szerint az ispáni vár kezdettől fogva a mai belváros helyén volt, a másik felfogás szerint csak 1100 táján települt át ide a Szent Mihály-plébániatemplom környékéről. A vitát a Soproni Szemlében 1956ban lezárták anélkül, hogy a kérdést is eldöntötték volna. A probléma megoldását a vita résztvevői a régészeti feltárások várható eredményeitől remélik. (Major Jenő: Az Ödenburg név keletkezésének háttere, Mollay Károly: Az Ödenburg név keletkezéséhez, Major Jenő: A XIII. század végi Sopron topográfiájának néhány kérdése, Verbényi László: Néhány megjegyzés az Ödenburg vitához, Major—Mollay—Verbényi: Az Ödenburg név történeti magyarázatával kapcsolatos vitáról.) Mollay Károly és Házi Jenő vállalkozott arra, hogy feldolgozza a soproni házak és családok történetét a XIX. századig. Céljuk az, hogy a házak története alapján feldolgozzák a város történeti helyrajzát, a családtörténetekből pedig a városi társadalom történetét. (Mollay Károly: Sopron város történeti kutatása, i960, 331.) Ebből a munkából Mollay Károly egy részletet közölt a Szemlében Háztörténet és város728