Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Zolnay László: "Opus castri Budensis" : a XIII. századi budai vár kialakulása = "Opus castri Budensis" : histoire du château-fort de Buda au XIIIe siecle 43-107

belül állt, érthetővé válik Buda városának okleveles gyakorlatunkban egyébként egyedül álló castrum megnevezése, a polgárság várpolgári szerepe, de az is, hogy a budavári rektorátus, vagyis várkapitányság budai intézménye miért szükségszerű a király, annak magyar udvara s a német polgárság által közösen lakott Budán. Ezek a felismerések — úgy érezzük — az eddigi várostörténetnek, de a budai várpalota-ásatásoknak is számos^ feloldatlan, vagy megnyugtatóan meg nem oldott kérdésére felelnek. így arra is: miért váltják fel a XIV. század második felében, a budavárosi királyi palotának a városon kívüli területre történt költözése idején a budai rektorokat polgárok választotta bírák. A még Pesten szerzett jogaiért királyokkal és egyházi intézményekkel szívósan harcoló budai polgárság — amely Anjou Károlyt hét éven át gátolta az ország fővárosának, a királyi rezidenciának s a budai pénzverőháznak birtokbavételében — a XIV. század első évtizedeire annyira lehetetlenné tette a Buda városi rezideálást, hogy az Anjouk a különálló budavári várpalota építésének időtartamára Visegrádot választották tartózkodási helyükül, így a királyi rezidenciának a budai polgárvárosból való kiköltöztetése király és polgárság közös érdeke lett, de ez a topográfiai változás — Buda kettészakadása királyi várpalotára és polgárvárosra —, amely a XIV. századra végül is Buda polgárságát széleskörű jogaihoz hozzásegítette, — aligha esett volna meg a polgárság kemény s olykor véres küzdelmei nélkül. Kutatásom egyik lényeges mellékeredményének — a második tatárj arás hírének pontosabb datálásával — e rémhírnek az egész magyarországi várépítésre és városfejlődésre tett hatását, illetve ennek pontosabb kormeghatározását tartom. Munkám második részében dolgozatom kulcskérdésének, a XIII— XIV. századi budavári királyi rezidencia helyrajzának diplomatikai bizonyítékait vizsgálom meg. E vizsgálat során — azután, hogy munkám első részében a XIII. századi déli budai várpalota, vagy fellegvár fikciójára már rámutattam — az Óbudát illető adatokat kell elválasztanunk azoktól, amelyek a budavári, polgárvárosi királyi rezidenciára vonatkoznak. Itt kell körvonalaznunk a XIII. századi budavári magna curia regis, vagy Kammerhof korai funkcióját s meghatároznunk annak szabatos helyrajzát, valószínűsíthető építéskorát. Ezt azért tesszük, mert egyrészt régebbi, hasonló tartalmú munkánkat — okkal vagy ok nélkül — elmarasztaló bírálatok érték, másrészt pedig mind a várostörténeti, mind a régészeti kutatást kívánjuk hibás meggondolásokon alapuló további téves következtetésektől megóvni. II. A XIII—XIV. századi budavári királyi rezidencia helyrajza és története Említettük: a régi Budának 1243. évi Óbudaként történő említése, az esztergomi királyi várpalota 1249. évi eladományozása, az esztergomi pénzverőkamarának 1250. évre tehető Budára költöztetése szabja meg 6 Tanulmányok Budapest múltjából 81