Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Zolnay László: "Opus castri Budensis" : a XIII. századi budai vár kialakulása = "Opus castri Budensis" : histoire du château-fort de Buda au XIIIe siecle 43-107

dolna-egyház joghatósága; a hajdani suburbiumból a királyi palota területe s annak előtere lesz. A palota és a város közé eső, suburbiális jogon a Mária Magdolna-egyházhoz tartozó részt Iyógoddal együtt hozzácsatolják a Nagyboldogasszony-egyház plébániakerületéhez. A két plébániakerület 1390. évi elrendezése adja meg a többszakaszos budavári település végleges körvonalait; ezzel a déli királyi palota építésének befejezéséből adódó elrendezéssel alakul ki a budai vár végleges középkori képe. A fenti meggondolások jegyében nem képzelhető el, hogy egy XIII. századi építésű királyi palota és az északi polgárváros közé suburbiális jogon a Mária Magdolna-egyházhoz tartozó földterület (a kir. palota és a városfal közé eső térség) ékelődjék be. Mindebből az világlik ki, hogy a XIV. századi déli palotaépítés — amely, mint látjuk, legkésőbb 1382-re teljesen befejezést nyert — magával hozta a plébániakerületek 1390. évi végleges elrendezésének szükségét: a déli palota területe s a palota, meg a polgárváros közé eső térség suburbiális jellege a palota építésével megszűnt, s így végképpen feleslegessé vált ezeknek a területeknek az északi, magyar plébániatemplomhoz való tartozása. A két plébánia jogviszályának még egyszer röviden összefoglaljuk néhány tanulságát: 1. A Mária Magdolna-templom alapítását, a Nagyboldogasszonyegyháztól való (talán későbbi) függése ellenére is magyar alapításúnak tartották (1352). 2. A magyar hívek szabad plébánosválasztási jogát — amely pedig e függőséggel nehezen egyezik — a XIII—

XIV. század fordulóján még az ellenlábas Nagyboldogasszony-templom német plébánosa sem vonta kétségbe. 3. A XIII—XIV. századi budavári királyi rezidenciának vélt magna curia regis, vagy Kammerhof (Táncsics Mihály utca 9), a hozzá csatlakozó magyar városrésszel s Buda egyetlen vásárterével, a Szombatpiaccal, a Mária Magdolna-egyház magyar plébániakörletével esett egybe. Nyilvánvaló, hogy ez a tény magyarázza meg a magyar plénániakerület mindvégig észlelhető viszonylagos függetlenségének okát, amely egyben a Várhegy északi része korábbi betelepítésének jele. 4. 1390-ig a magyar plébániához tartozik a polgárváros északi része és a Várhegyet övező valamennyi suburbium. Eszerint — mivel más adatainkból kiviláglik, hogy a déli királyi palotát csak 1350—1382 között építették — bizonyos, hogy az ezt megelőző időkben a királyi palota egész területe is a Mária Magdolna-egyház suburbiumainak egyike volt. E suburbiális déli területnek XIII. századi leletanyagát tárta fel a budai várásatás a XIV. századtól kezdődő itteni királyi udvari élet későbbi emlékeivel együtt. 5- E déli suburbiumnak az Anjou-palota és a városfal közé eső maradványát 1390-ben, pár évvel a déli palotaépítkezések befejezése után elcsatolják a Mária Magdolna-egyház plébániakerületétől, és az új elrendeződésnek megfelelően a mai Szent György tér XIV. század végi beépí79