Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Zolnay László: "Opus castri Budensis" : a XIII. századi budai vár kialakulása = "Opus castri Budensis" : histoire du château-fort de Buda au XIIIe siecle 43-107

kerülete az egész XIII—XIV. századi budavári castrumot két részre, két kerületre osztotta. A két budavári, XIII. századi plébániatemplom közül a később anyaegyházzá vált Nagyboldogasszony-templom építési idejét (1247— 1269) már érintettük. Az épület archeológiájával kapcsolatban Csemegi József monográfiájára hivatkozunk, amely végleg eldöntötte azt a kérdést, hogy e templom a XIII. század negyvenes-ötvenes éveinél nem korábbi. Csemegi más, stíluskritikai okok miatt a Nagyboldogasszony-templom építésének megkezdését, a mi meggondolásainkkal egybehangzó módon, az 1244 és 1250-es évek közé teszi.

201 A Nagyboldogasszony-templommal egy időben jelenik meg a Várhegy északi végén a hajdani Szombatpiac mellett álló Mária Magdolnatemplom, amely a középkor századaiban végig a magyarok plébániája volt. A két plébánia híveinek nemzetiségi különbségét már az 1270-es évekből jól tükrözi a Margit-legenda. Tapolcsányi Péter budavári magyar polgárnak (Petrus Ungarus de Buda, qui fuit de Tapulzano) I^ászló, a Mária Magdolna-egyház papja adja az utolsó kenetet. Az Óbudai eredetű Károly egykori budavári bíró unokáját, vagy unokahúgát, a beteg Ágnest, Herlip német polgár leányát (Domina Agnes, filia quondam Herlip Teutonici, nepotis domini Karoli iudicis de Buda) Keresztély, a Nagyboldogasszony-egyház papja részesíti a haldoklók szentségében.

202 A két plébánia papjai évszázados perbe bonyolódnak, s úgy látszik, a per kezdete a két templom építési idejére nyúlik vissza. A XIII. század végén a német Nagyboldogasszony-templom plébánosa a magyar Mária Magdolna-egyházat ugyanúgy filiájának tekinti és cenzust hajt be rajta, mint ahogyan a XIII—

XIV. századi Buda német vezetőrétege is leszavazza a magyarokat, s egészen az 1439. évi budavári plebejus felkelés idejéig a magisztrátusba csak harmadrészben engedi őket. A két templom százötvenéves peranyagából értesülünk arról, hogy a budavári magyar és német egyház jogviszonyait már Benedek (1254— 1261) és Fülöp (1262—1272) esztergomi érsekek igyekeztek normalizálni. Ez elsősorban annak bizonyítéka, hogy az 1250-es évek végére a magyar Mária Magdolna-templom már éppúgy állt, mint az 1269-re befej ezett Nagyboldogasszony-egyház. A három középkori periódusban felépített egykori Mária Magdolnatemplom legrégebbi alapfalait a közelmúltban tárták fel. Szemben a már első építése idején is háromhajós Nagyboldogasszony-templommal, a Mária Magdolna-templom szerény, egyhajós, kicsiny építmény volt. Ásatási jelentését eddig nem tették közzé, de hivatkozom Csemegi József szíves szóbeli közlésére, amely szerint még az is feltételezhető — a kis leletanyag ismerete nélkül —, hogy a Mária Magdolna-templom első periódusának maradványai korábbiak a Nagyboldogasszony-templom legkorábbi részleteinél. A Mária Magdolna-templomnak és vele a Vár északi, magyar negyedének a várépítés első periódusával való egybeesését alátámasztja az is, 75