Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Zolnay László: "Opus castri Budensis" : a XIII. századi budai vár kialakulása = "Opus castri Budensis" : histoire du château-fort de Buda au XIIIe siecle 43-107

és szaracénellenes intézkedések során űzik el Pestről. Helyükbe az 1225— 1235 közti időben német hospesek települnek. Ezek városuk tűzhely,, kemence jelentésű bolgár nevét anyanyelvükre fordítják: Pestet 1235-ben már Ofen, Owena névvel illetik.

193 A várost Rogeriusa XIII. század derekán már gazdag német emporiumnak nevezi.

194 Pest német polgársága már a tatárjárás előtt kinyújtja kezét a termékeny, szőlőtelepítésre alkalmas jobb part felé; 1240 tavaszán Olbranth fia Henrik, Willam, Herbortus, Henrik harangöntőmester és Pertoldus ,,theutonici de maiori Pest" 200 hold szőlőt vesz bérbe a kánai és telki apáttól, s ugyanekkor szó esik a mai Tabán helyén állt, s Creynfeld-nek is nevezett minor Pest szász lakóiról is.

195 A pesti németek tehát már a tatárjárás előtt átvitték városuk, Pest Ofen nevét a jobb partra. Amikor azután a tatárjárás megismétlődésétől rémületében Pest város német patriciátusa s a polgárság jó része áttelepül a budai Várhegyre, a Pest városi jogok folytonosságát is hangsúlyozva, az addig csak budainak nevezett, s kizárólag magyar lakossággal betelepített Várhegyet is Pest nevével illeti. Noha a középkor folyamán a magyar köznyelv, az udvar nyelve s a királyi kancellária zömmel Budának nevezi Buda várát, a városi magisztrátus — mint még Werbőczi is rámutat — következetesen Castrum Növi Montis Pestiensis joghatóságának nevezi magát.

196 Éppoly konzervatizmus ez, mint a XI. századi alapítású óbudai káptalan gyakorlata, amely az új Buda megalapítása, s Budának Vetus Budától való megkülönböztetése után is a középkor végéig váltig budai káptalannak (s nem óbudainak) nevezte magát. A Pest városi polgárságnak a budai Várheg3^re történt részleges átköltözése után, vagyis amikor Budavárt már egyre inkább pesti új hegyi várnak nevezték, a középkorban a bal parti Pest^ város éppúgy felveszi a Vetus Pest nevet, mint ahogyan a régi Buda Óbudává válik; ez a megkülönböztetés azonban a XV. századi gyakorlatban eltűnik, s Pest városa ismét Pest marad. Buda várának a XIII. századi áttelepítés emlékét őrző Pest (pesti újhegyi vár) neve a török kort csak német formájában — Ofen — éli át, s így nevezi Budát a német újkor. Ez a csökevény azután arra a fonákságra vezet, hogy a XIX. század Budát Ofennak nevezi, Pestet Pestnek, Budapestet pedig — tautologikus módon — Ofen-Pestnek; Óbudát pedig Alt-Ofennak kereszteli el. Pest városa a XIII. század derekán Budavárba történt részleges áttelepítés után sem néptelenedett el, s városjogait sem veszítette el egészen. Vezető patrícius családja, a már 1235-ben említett Werner miles nemzetsége (amely a bal parti, Duna-parti Új becs területén a XIII. századi „Werner-palotát" építette), részben Budára települt át, de bal parti birtokérdekeit s a város kormányzatában való szerepét is megtartotta.

197 A budai és pesti patriciátust vérségi köteléken nyugvó birtokviszonyok kötötték össze; a Pétermannok, Wernerek — mindkét város magisztrátusának irányítói — Budán s a XIV. század eleji Pesten egyaránt felbukkannak. 73