Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Nagy Lajos: Soproni szemle. Helytörténeti folyóirat. IX-XIV. 1955-1960. Kiadja: Sopron város tanácsa. Szerkeszti: Csatkai Endre 725-729

A felszabadulás 15. évfordulójára megjelent szám tanulmányai: Sopron felszabadulása az egykorú szovjet jelentésekben és sajtóban (Németh Tihamér), A soproni gyáripar fejlődése a felszabadulás után (Peterdi Ferenc), Sopron újjáépítése (Boronkai Pál), A soproni tanács tíz éve (Bognár Dezső, cikkét a következő számokban is folytatva), és ezekhez csatlakozva Takáts Kálmánnak 1956-ban közzétett cikke a város és a megye felszabadulásáról, ha nem is mindenben kielégítő, teljes, de átfogó képet adhatnak a város történetének legutóbbi 15 esztendejéről, s e korszak története megírásának komoly, s nem egy esetben forrásértékű alapjai lesznek. Hogy a régi és az új Soproni Szemle közötti érdeklődési különbséget érzékeltessük, elég lenne csak arra utalnunk, hogy míg 1944 előtt a nyolc évfolyamban csak 13 olyan cikk (legnagyobbrészt azonban csak kisebb közlemény) jelent meg, amelyeknek ipartörténeti vonatkozása volt, a soproni kereskedelemmel pedig csupán 3 cikk foglalkozott, a Sopron környéki bányászatot pedig Csatkainak 1939-ben megjelent közlésén kívül (Hol voltak Sopron vármegyében valaha szénbányák?) más nem tárgyalta, addig 1955 után nemcsak a cikkek számának növekedése, a cikkek témáinak bővülése, a témák kiválasztásának jelentősége jelzi a változást, hanem az a felismerés is, hogy a kapitalizmus kora történetének feldolgozása nem végezhető ele szinte teljesen elhanyagolt területekalapos kutatása nélkül. Különösen kiemelkedők ebben a témakörben Faller Jenő tanulmányai Brennbergbánya történetéről (A brennbergi szénbánya úttörői, Brennberg bánya a bécsi Fries és Társa bankház bérletében, Sopron város Balf környéki szénkutatásai az 1850-es évek második felében, Sopron szénjogi szerződései 1791—1946.). Jelentős tanulmányok láttak napvilágot a Sopron környéki vasutak kiépülésének történetéről is: Széchenyi István és a Sopron—Bécsújhelyi vasút építése (Perkovátz Bódog—Kubinszky Mihály), A hatvanéves pozsonyi és Fertővidéki vasutak keletkezése, Ötven éves a kőszegi vasút (Kubinszky Mihály), Adalékok az első soproni vasút történetéhez (Csatkai Endre). Foglalkoztak a Soproni Szemlében az 50 éves soproni Posztó- és Szőnyeggyár történetével (Dávidházy István), Az Első Soproni Szeszfőzde és Malátagyár Rt.-vei (Kölkedi István) és több cikkben a céhes és céhen kívüli mesterségekkel. A soproni kereskedelem történetének kutatásával a város történetének kutatói még adósak, ebből a témából csak Házi Jenőnek az 1566. évi soproni borkereskedelemről jelent meg közleménye. Sopron város történetének kulturális vonatkozásait a régi Szemléhez hasonlóan az új Szemle is igen bőségesen és széleskörűen tárgyalja, tükrözve egyúttal a város kulturális életének sokrétűségét a múltban és a jelenben. Bartók Béla, Móricz Zsigmond, Juhász Gyula, Virág Benedek, Vörösmarty Mihály, Körösi Csorna Sándor, Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Benedek Elek, Bródy Sándor, Eötvös József soproni kapcsolatairól, a soproni színháztörténetről és hangversenyéletről, az iskolák történetéről (külön is említésre méltók Németh Sámuel tanulmányai : A soproni líceum tanulóinak külföldi tanulmányai 1680—1782-ig, Magyar gimná727