Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

KÖNYVISMERTETÉSEK – BÜCHERBESPRECHUNG - Fügedi Erik: Az európai város keletkezésének újabb irodalmából 715-723

gazdasági szerepét hangsúlyozta, s a kezdeti várost a falutól hetipiaca miatt különböztette meg. Még egy fokkal tovább ment Latouche, aki a városalapítások nagyarányú felvirágzásában, az urbanizálódásban a település kiterjedését és a népesség szaporodását látja. * És ezen a ponton meg kell szakítanunk a Th. Mayer által szervezett előadások ismertetését, hogy bemutassuk Maurice I,ombard-nak a kora középkori városfejlődésről 1957-ben írott tanulmányát (L'évolution urbaine pendant le haut moyen âge. Annales. Economies, Sociétés, Civilisations 12 (1957. 7—28.). Lombard nem csupán a nyugat-európai fejlődést veszi tekintetbe, hanem kiterjesztette vizsgálódásait a Földközi-tenger egész környékére, Afrikára csakúgy, mint a Közel-Keletre. Eredménye meglepő módon az, hogy a városi fejlődés a pénzforgalommal függ össze. ,,A pénzforgalom minden korlátozása (a bányászat hozamának csökkenése, az új arany szállítási útvonalának elvágása, a veszteséges kereskedelmi mérleg, tezaurálás következtében beálló apadás) a városi élet hanyatlásává, a város gazdasági tevékenységének csökkenésévé, társadalmi erejének elvesztésévé válik. Fordítva, a nemesfém felhalmozódása (telérek felfedezése, az új bányák termékét szállító kereskedelmi útvonalak elfoglalása, nyereséges kereskedelmi mérleg, tezaurált arany forgalomba való visszakerülése folytán keletkező pénzbeáramlás) a város igen határozott fellendülésévé, gazdasági tevékenységének újjáfelvételévé, társadalmi erejének újjászületésévé . . . válik" (10—11). Lombard szerint ,,a pénzforgalom és a városi fejlődés közötti szoros kapcsolat megállapításában nincs semmi forradalmi, egyedül ez teszi lehetővé, hogy pontosabban körvonalazzuk a kora középkori városi fejlődés kronológiai szakaszait, földrajzi elterjedését és a fejlődés körülményeit" (11). Ebből kiindulva három szakasz különböztethető meg. Az első a III—

IV. század, amikor a nyugatrómai birodalomban a városi élet hanyatlásnak indul, a birodalom pénzforgalma a keletrómai területre összpontosul, ahol Konstantinápoly alapításában jut kifejezésre a városi élet fellendülése. A második szakaszban, az V—

VII. században Nyugat-Európában a város tovább hanyatlik, a bizánci birodalomban stagnál, de a Szaszanida-birodalomban fellendül, mert a szír kereskedelem révén a pénzforgalom oda koncentrálódik. A harmadik szakasz a VII—

XI. századra esik, a városfejlődés most a szudáni bányák révén meggazdagodó muzulmán világban lendül fel, Bagdadtól Észak-Afrikáig, de megindul a nyugat-európai részeken is. A nagy muzulmán városoknak olyan kereskedelmi cikkekre van szükségük, amelyeket a barbár nyugattól kell megvásárolniuk (rabszolgák, hajóépítéshez szükséges faanyag, vas és fegyver stb.), s ezért arannyal fizetnek. A városi fejlődés kezdetének azt a fokozatos előbbre vitelét, amelyet fentebb Schlesinger és Ammann megállapításai nyomán ismertettünk, Lombard saját elméletével megegyezőnek találja, s a VIII—

IX. századra teszi, amikor a muzulmán arany beáramlása megindul. De ez a folyamat nemcsak Európa nyugati részét érinti, nemcsak Nápolyt, Velencét, 720