Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)
Rozsnyói Ágnes: Budapest hétköznapjai a felszabadulás után = Istoriâ goroda Budapešt posle osvoboždeniâ strany 695-713
a Budapesti Egészségügyi Tanácsot. A polgármester február 3-án felmérte a kórházak állapotát, ágylétszámát, orvosi és egészségügyi ellátottságát. 71 Rendelkezés történt az egészségügyi dolgozók beosztásáról is, 72 és egyes kerületekben, mint például a X. kerületben az elöljárók tömborvosokat neveztek ki, akiknek a rászoruló szegény betegek számára kiadott receptjeit a gyógyszertárak ellenszolgáltatás nélkül voltak kötelesek kiadni. 73 Január végére az OTI, a MABI és az OTBA már a betegrendelést is elkezdhette. 74 A budapesti mentőszolgálat is azonnal munkába állott, és még januárban elkezdte az ingyenes tífusz védőoltásokra vonatkozó propagandáját. Felhívta a lakosságot, hogy minél többen jelentkezzenek oltásra. Ezek az erőfeszítések nem voltak hiábavalók, mert mint az erről készült statisztika bizonyítja „1945 első negyedében járványos betegségben összesen 702-en haltak meg". 75 Különösen nagy gondot fordítottak az egészségügyi hatóságok a csecsemők és gyermekek ellátására. Az egészségügyi tanács a csecsemőintézetek, gyermekmenhelyek gyors ellátását tűzte ki célul. Március közepére a főváros 33 ezer gyermeket gondoz. Két-három hét alatt 3998 liter tejet osztott ki a csecsemőknek. 14 védőintézet működött, melyekben 3000 terhes anyát, 9030 csecsemőt, 33165 egy—három éves gyermeket láttak el. 76 A főváros az ellátatlan gyermekek összeszedésére szociális védőnőket küldött ki, 77 és a Gyermekvédő Iviga helyiségében napközi otthonokat, illetve átmeneti otthonokat létesített. 78 Gyermekkonyhákat állítottak fel a terhes anyák és csecsemők ellátásának javítása érdekében. E helyeken 6000 terhes anyát, 8000 szoptatós anyát gondoztak. Az anya- és csecsemővédelmi intézet 5433 csecsemőt vett ápolásába. A Nemzeti Segély kezdeményezésére a budapesti gyermekek vidékre való kihelyezésére is sor kerülhetett. Az éhező gyerekeket a jobban ellátott vidéki lakosság fogadta magához. 79 Március 6-án 1000 gyermekkel indult el az első vonat Szegedre. 80 A Nemzeti Segély sokat tett a fővárosban maradt gyermekekért is. 20 000 gyermek ellátását szervezte meg, 55 kerületi népkonyhát tartott fenn, és ezenkívül még 23 gyermek- és napközi otthont látott el. 81 A felszabadulás utáni időszak fő problémáját, a gyermekek ellátásának és ellátottságának ügyét az egész társadalom magáévá tette. A főváros Szociális Ügyosztálya mellett, melynek elsőrendű feladata volt a gyermek-egészségügy szervezése, az egészségügyi tanács, a Kommunista Párt kerületi szervezetei, a Nemzeti Segély, a Madisz és egyéb szervezetek minden erővel küzdöttek a gyermekek megmentéséért. 1945 áprilisára sikerült a csecsemőhalálozási arányszámot a februárinak a felére csökkenteni, 82 mely természetesen még mindig magasabb volt a normálisnál. A halálozások száma általában is nagymértékben csökkent, míg januárban 11 995, februárban 7723, márciusban 5081, áprilisban már csak 3411 ember halt meg Budapesten. Ez utóbbi szám már csak mintegy ezer emberrel volt több az előző év áprilisi halálozási arányánál. 83 A kórházak rendbehozatala is gyors ütemben haladt előre. Az ágylétszám mintegy 80 százalékos helyreállítása — ebben a vonat709
