Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Szekeres József: Az újpesti hajóépítés története. II., 1912-1944 = Istoriâ sudostroeniâ v g. Ujpest. II., 1912-1944 637-693

Ezeknek az adatoknak az egybevetéséből — a mérésnél és az összegezéseknél volt tehát nagy szerepe a stopperórás munkavizsgálónak, vagy köznyelven bedómérnöknek —- került megállapításra a bedómunkaegység, amelyből egy óra alatt 6o-at kellett elvégezni. Pl. ha egy bizonyos szögecselési munkát 4 B egység értékűnek állapítottak meg, akkor egy óra alatt, miután 60 B^kellett teljesíteni, 15 ilyen szögecselést kellett elvégezni. A lényeg itt az volt, hogy ha a rendszer életbeléptetése előtt ebből a munkaféléből a munkásnak 10-et kellett teljesíteni, akkor a rendszer alapján, ahhoz, hogy régi bérét elérje, 50%-al többet kellett dolgoznia. Igaz, kilátásba helyezték, hogy ha a munkás az előírt teljesítménynél többet végez, a többletmunka egy részének bérét megkapja. Knnek az ún. prémiumos akkordrendszernek az volt a célja, hogy az egész szisztémát megkedveltesse a munkásokkal, mert a látszat így azt mutatta, hogy a kizsákmányolás nem olyan kifejezett, mint más rendszerben. A bedórendszer valójában az összes többi kapitalista üzemvezetési módszer közül a munkásra nézve a legkedvezőtlenebb, mert amíg a termelés általános racionalizálásánál a teljes termelési-üzemi tevékenységet gondos elemzésnek vetik alá és korszerűsítik a gépi berendezést, addig a bedórendszer mellett a kizsákmányolás fősúlya a munkásra jut, mert Bedeaux a munkás többtermelését állította rendszere középpontjába. A lényeg tehát az, hogy ennek a rendszernek a bevezetése a kapitalista számára ott is többtermelést biztosított, ahol vagy nem, vagy csak tökéletlenül rendezkedtek be racionális termelésre. A német munkáltatói közlöny ebből nem is csinált titkot, mert kifejti, hogy a rendszer előnye abban áll, hogy ott is termelés- és haszonnövekedést jelent, ahol a termelés általános racionalizálása nem járna megfelelő eredménnyel, mert a nyersanyag-, vagy főleg a rendeléshiány miatt a racionalizálás nem segítene, és kár volna a sok új gépre pénzt költeni. A bedórendszer előnyét ez a közlemény is abban véli felfedezni, hogy a dolgozókat fokozottabb munkára serkenti, ezáltal a termelést intenzívebbé teszi, ami a jövedelem növelését eredményezi.

50 A munkás szempontjából a fentieken túl még egy káros visszahatása keletkezett a bedórendszer alkalmazásának. B rendszer lényege a prémiumos akkordrendszer megteremtése volt. De ez nemcsak a munkásokra vonatkozott, hanem az összes termelésbe bekapcsolódó személyekre, úgymint az előmunkásokra, művezetőkre és mérnökökre. A rendszer alapján prémium csak akkor járt, ha a munkás az előírt értéken felül termelt, érthető tehát, hogy a különjuttatás reményében az előbbi személyek a munkásokat állandóan többtermelésre ösztönözték. Az új bérezési rendszer tehát egyúttal jól átgondolt hajcsárrendszer is volt, mert a prémium a termelés irányítóit a munkás hajszolására ösztönözte. Nagyon is érthető, ha a munkások — felismerve a bedórendszer számukra kedvezőtlen oldalait — nem voltak hajlandók az új rendszer mellett folytatni a munkát. A szociáldemokrata párt, a vasasszakszervezet azonnal fellépett sztrájkban álló tagjai védelmében, és tárgyalásokat kezdeményezett. 662