Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)
Szekeres József: Az újpesti hajóépítés története. II., 1912-1944 = Istoriâ sudostroeniâ v g. Ujpest. II., 1912-1944 637-693
SZEKERES JÓZSEF Az újpesti hajóépítés története. II. (1912—1944) A hajógyár az első világháborúban Az 1911. évi Ganz—Danubius fúzió lényeges változást hozott a hajógyár életében: egész sor, addig a hajógyárban készített termék gyártása megszűnik, több más termelési ág, miután most már a Ganz-gyárak közül kizárólagosan az újpesti üzemben foglalkoznak velük, jelentősen megerősödik és fellendül. így a vagongyártás megszűnik, a továbbiakban csak a Kőbányai úti vagongyár készíti azokat, a Ganz-gyár daruosztálya beköltözött a vagongyártás leállítása után megüresedett régi, ún. prágai telepre. Ugyancsak kiköltözött Újpestre a kazánosztály is, amely addig csak kisebb munkákkal foglalkozott, mint gőzeke-, gőzkocsi-, lokomotívés vasúti fűtőkocsikazánok gyártásával. Kiszélesedett a hídosztály munkaköre is a prágai részlegbe költöző daruosztály vasszerkezeti jellegű megrendeléseinek átvételével. A hadihajógép-osztály viszont, amely német és angol szabadalmak megvétele után rátért a korszerű hadihajógép tervezésre és készítésre, a jobb gépi felszereléssel ellátott Kőbányai úti üzembe költözött. 1 A hajógyár kapacitása a fúzió után nagyobb mértékben és jobban kihasználásra került, mint a korábbi években. Ez elsősorban az előbb felsorolt átszervezések következménye is volt, mert a fúzió igen sok terméknél megszüntette a két gyár versenyét. Az összes osztályt elegendő megrendeléssel látta el részben a belföldi beruházási szükségletek kielégítése, nagyobb részben azonban a hadihajógyártással kapcsolatos gyárbővítések, majd részgyártási feladatok elvégzése. A hajóépítés területén külföldi megrendelő szinte alig jelentkezik, s a gyár által kiépített, Belgrádtól Athénig és Konstantinápolyig terjedő nagyméretű akvizíciós szervezet semmiféle jelentősebb munkát nem volt képes felhajtani. De nem is a dunai hajóépítés feladata áll ekkor a gyár vezetői érdeklődésének középpontjában, hanem az, hogy a rohammunkával épülő fiumei és portorei hadihajógyárak révén minél nagyobb részt szerezzenek meg a monarchia flottaprogramjának teljesítéséből. Egy emlékirat beszámol arról, milyen óriási nehézséget jelentett a magyar vállalatnak a Cs. Kir. Haditengerészet bizalmát megszerezni. . . „Hiszen kétségtelen, hogy saját országunk haderejéről van szó és a közös vámterületen maradunk, de a K. u. K. Kriegsministerium Marinesection-jához való közeljutás, bizalmának elnyerése és igényeinek kielégítése nehezebb feladat 637