Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Szabolcs Ottó: Budapest tisztviselőrétegei az ellenforradalmi rendszer első évtizedében = Služasie Budapešta v pervom desâtiletii kontrrevolucionnogo režima 599-636

végzett. Ezzel szemben a 15 645 férfi közül 2280 nyolc középiskolát, 5674 felső­kereskedelmi iskola négy osztályát, 2452 főiskolát és egyetemet végzett. 31 Részletesebben 1. dr. Laky D., A közületi alkalmazottak szociális és gaz­dasági viszonyai. Statisztikai Közlemények, 67. köt. 1. sz. A táblázatot is e munka 33. oldaláról vettem át. 32 L. Uo. 36. 33 Uo. 34 Budapest Székesfőváros közigazgatási alkalmazottainak létszáma 1922­ben 5317, 1926-ban 5949, 1928-ban 6156. (Részletesen 1. Illyefalvi I. L., A székes­fővárosi közigazgatási alkalmazottak. (Statisztikai Közlemények, 63. köt. 4. sz. 35 Míg az állás nélküli magántisztviselők száma Budapesten rohamosan csökken, a munkások állásnélkülisége nemigen változik. 1925 januárjában az összes nyilvántartott munkanélküliek 13,4%-a, 1926 hasonló időszakában 12,1%-a, 1928-ban már csak 9,3%-a, 1929 januárjában 5,4%-a, 1929 februárjában pedig csupán 4,4%-a volt magántisztviselő. (Az állás nélküli magántisztviselők számát pontosan megállapítani nem lehet. Az általunk közölt számokban csak az SzDP­és a keresztény szakszervezetekben nyilvántartottak szerepelnek. Dr. Illyefalvi szerint 1929-ben 4818 nyugdíj nélküli és 106 nyugdíjas magántisztviselő és 1070 nyugdíj nélküli és 106 nyugdíjas köztisztviselő van a fővárosban. Éjien járnak e számban az ipari [1509] és a kereskedelmi [1751] tisztviselők.) L. Illyefalvi, Tíz év. . . 536.. (A magántisztviselők munkanélküliségének havonkénti felsorolását 1. Zentai, A munkanélküliség. . . 95.) Mindenesetre 1927—29 az ipari fellendülés évei. Vö. Berend T. I.—Ránki Gy,, Magyarország gyáripara a II. világháború előtt és a háború időszakában. A köztisztviselőkre vonatkozó adatok dr. Laky Dezső, a magántisztviselőkre vonatkozók pedig dr. Hoffmann Rezső i. m. szerint. { х 933— IQ 44 ) (A továbbiakban: Mo. gyáripara, 1933—1944. . . ) Bp. 1958. 36 Vö. Holló, A közszolgálati. . . 15. 37 L.: Uo. 38 Dr. Laky Dezső idézett művében az összeírásnál sem tudta a köztiszt­viselőket beosztás és fizetés szerint egy táblázaton csoportosítva adni. 39 A fizetésrendszeren túl az egyes tisztviselők életszínvonala közötti nagy különbségeket tovább növelték a mellékállások. A vezető, különösen a fővárosi vezetőtisztviselők közül a tiltó rendelkezések ellenére sokan igazgatósági, felügyelő­bizottsági stb. tagok voltak nagy vállalatoknál, bankoknál. Ezekről a mellékállá­sokról megbízható adatok nem állanak rendelkezésünkre. Jellemző példa, hogy az 1922-es Compass alapján 75 volt és aktív miniszternek 396, 131 aktív és volt állam­titkárnak 505, 227 min. tanácsosnak 557, 105 miniszteri osztályfőnöknek, titkár­nak, fogalmazónak 218, 82 MÁV főtisztviselőnek 94, 193 vegyes állami tisztviselő­nek 252, 115 egyetemi tanárnak 252, 64 főispánnak 128, 53 fővárosi tisztviselőnek 113, 26 megyei tisztviselőnek 31, összesen 1079 köztisztviselőnek 2592 tiltott „mellékfoglalkozása" van. Az ezekből húzott jövedelmek gyakran lényegesen felül­múlták a vezető tisztviselők fizetését. Milyen csekély mellékkeresete volt ezekhez képest annak a mintegy 250-főnyi budapesti köztisztviselőnek, akiknek kb. fele napi 4—8 óra mellékmunkával 50—100 pengővel pótolta fizetését. (Vö. Hoffmann i. m. 229.) 40 L. Berend T. I.—Ránki Gy., Uo. gyáripara, 1933— x 944- • • 2 5ő—257. — A reálbérek alakulása tekintetében Vö. Kádár I., A munkásosztály helyzete a Horthy-rendszer idején. Bp. 1956, 82. О. Сабольч СЛУЖАЩИЕ БУДАПЕШТА В ПЕРВОМ ДЕСЯТИЛЕТИИ КОНТРРЕВОЛЮЦИОННОГО РЕЖИМА Исследуя состав населения Будапешта, сразу бросаются в глаза заслужи­вающие внимание данные. В период после первой мировой войны больше 20% имеющего заработок населения Будапешта — служащие, их число превышает 634

Next

/
Thumbnails
Contents