Tanulmányok Budapest Múltjából 15. (1963)

Laky Dezső: Adalékok a főváros községi háztartásának fejlődéséhez, különös tekintettel az 1914-1934-es évekre = Contributions to the development of the municipal economy of Budapest with special reference to the years 1914-1934 545-598

a főcsoportokra terjed ki, noha rendelkezésemre állnak nem csupán a költségvetési fejezetek, hanem a címek adatai is mind a tíz évre vonatkozólag. Azok az adatok, amelyek közlését mégis szükségesnek véltem, az 588—591. lapokon elhelyezett 8. sz. táblázatokban foglalnak helyet. Jellemző vonásuk az, hogy az alapok s a háromfelé tagolt intézetek, közművek és közüzemek bevételeinek és kiadásainak összege a már fentebb kifejtett magyarázat szerint egyezik. A községi háztartás f ontosabb költségvetési fej ezeteinek kiadási és bevételi előirányzatára viszont ez nem áll, bizonyságául annak, hogy a főváros háztartásának különböző ágai az általunk közelebbről tanulmányozott években is jellegzetesen eltérnek egymástól. Hogy az adatsorok eltérő hullámzását érzékeltessük, néhány grafikont is szerkesztünk majd arra vonatkozólag, hogy az egyes háztartási fejezetek bevételeinek és kiadásainak mozgása mennyiben volt ellentétes vagy megközelítőleg hasonló. A közigazgatási (községi háztartási) bevételek fő összege az 1926— 30-as években szakadatlanul emelkedett, és bár a kulmináció 1930-as adatát ez az érték már 1928-ban is csaknem elérte, 1931-től kezdve kifejezetten csökkentek ezek az előirányzatok, — 1933-ban nagyon számottevően, oly módon, hogy 1934-ben a bevételek előirányzata alig volt több, mint 1926-ban. Amit tehát az átmenetnek bizonyult gazdasági fellendülés nyújtott pár év alatt a főváros háztartásának, azt ugyancsak néhány esztendő múltán csaknem teljes egészében el is vette a gazdasági hanyatlás. Az általános irányzat alól a költségvetés harmadik részébe tartozó intézetek, közművek és üzemek sem vonhatták ki magukat, s bár ezek költségvetési bevételeinek előirányzata látszólag szilárdabb volt, mint a közigazgatásé (itt ti. még 1931-ben is némi fejlődés mutatkozott), a következő években a gyors zuhanás itt sem maradt el. 1934-ben már csak jelentéktelen összeggel volt több az üzemek stb. bevételi előirányzata, mint 1926-ban. A kiadások költségvetési előirányzata ugyanahhoz a gondolatsorhoz vezet, mint a bevételeké. Figyelemre méltó azonban, hogy a közigazgatás kiadásainak előirányzata jóval inkább megtartotta még 1934ben is korábbi kereteit, bár az előirányzat ebben az évben is — akárcsak 1926-ban — hiánnyal zárult. A válságos időkben a főváros költségvetésében is érvényesült az a szabály, hogy bizonyos körülmények között semmiféle költségvetési mesterfogással sem lehetett a kiadások normális fedezetét előteremteni, s ekkor hitelműveletek lebonyolítása volt az egyetlen eszköz, mellyel a költségvetési célok elérését mégis biztosítani lehetett. Az imént már említett grafikonok közül elsőnek a közigazgatási, valamint a közüzemi stb. bevételek hullámzásának idősorait rajzoljuk fel. A kiadások adatainak grafikus ábrázolásáról itt lemondunk, a már ismert indokolás alapján. Az 593. oldalon található 5. grafikonból rögtön szembetűnik az a nagy pénzügyi erő, amelyet a főváros gazdálkodásában a közüzemi tevékenység jelentett már a húszas évek végén s a harmincas évek elején. 592